2

2

halmazban hullanak ránk
a mindennapok szürkeségei.
percbe öntve hallgatod
a napfény áradását a halántékodon.

semmi hang csak egy
sötétkék fénykép,
amit együtt csináltunk
a Tisza partjának pilláinál.

ahol még hajnal van
és reszket a levegő a torkomban.
jelentéktelen mozdulattal fordulok hozzád.
talán felébresztettelek éber álmodból.
de ott a sárga fűszálak között
újra belekapaszkodunk egymás harmóniájába.

 

Írta: Pliszka Tímea

Kiemelt kép: http://fotozok.hu/

Szerző:

Vendégszerkesztő
Ezt a cikket egy kedves vendégszerkesztőnk írta. Ha van egy jó írásod, vagy szeretnél hozzánk írni, egy vagy akár több cikket, jelentkezz nálunk emailben a lendulet.magazin@gmail.com-on.

Szólj hozzánk!

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás