5 bakancslistás nyaralóhely, határainkon innen

5 bakancslistás nyaralóhely, határainkon innen

Mindig is úgy gondoltam, hogy utazni, felfedezni a legnagyszerűbb dolgok egyike. Hiszen azzal, hogy ellátogatunk egy új helyre, mindenképpen kapunk valami pluszt, ami feltölt, kikapcsol, az újdonság varázsáról nem is beszélve.

Valahogy az életemben úgy alakult ez a felfedezés, hogy éveken át mindig külföld volt az úti cél. Afrika, Írország, az Etruszkok földje, de még a távoli Mexikó is helyet kapott felfedezéseim listáján, majd következett egy nyár, amikor külföldi útirány híján rádöbbentem, hogy én még sosem fedeztem fel a Balaton partot, tulajdonképpen az otthonom számos pontja kimaradt az életemből.

Fedezzük fel kis hazánkat mozgalom kelt életre bennem, egy kisebb kutatómunka után pedig döbbenten konstatáltam, mennyi szépség kerülte el ez idáig a figyelmemet, melyet Magyarország tartogat számomra. Vannak helyek, melyekhez volt szerencsém többször is, hisz a pozitív élmény mindenképpen arra ösztönzi az embert, hogy legközelebb is oda akarjon visszatérni. Mégis, szeretnék mindent látni, amit csak lehet, kielégíteni kíváncsiságomat arra vonatkozólag, mi minden található határainkon innen, amit érdemes felfedezni, ahová érdemes akár egyedül, akár családi-baráti körben nyaralni menni.

Természetesen mindenkiben másképp fogalmazódik meg a tökéletes nyaralás gondolata. Vannak, akik a feszített munkatempóból, a mindennapi rohanásból „csupán” egy napsütéses vízpartra vágynak, hasat süttetni, rég begyűjtött könyveket kiolvasni, lazítani. Mások valóságos szivaccsá válva igyekeznek mindennemű információt magukba szívni, egy-egy, na jó, rengeteg! nevezetesség meglátogatásával. Megint mások egyszerűen csak szeretnének együtt lüktetni a várossal, vagy csak ráérősen andalogni, borgőzös vacsorák fölött összejönni a jól összeszokott baráti társasággal.

Íme, egy lista az én személyes, már látott és még nem látott, bakancslistás helyeimről:

Mindjárt egy kuriózummal kezdeném a sort.

A Reneszánsz Élménybirtokkal, Bikalon, ahová még nem sikerült eljutnom, de évek óta csiklandozza a fantáziámat. Hogy miért? Íme:

Az egész évben látogatható Élménybirtok Magyarország első tematikus élményparkja. Egyedülálló módon idézi fel és kelti életre a középkori Magyarországot: mesterek, színészek, harcedzett lovasok és íjászok, gyakorlott madarászok közreműködésével.

Az Élménybirtok főbejáratán történő átkelés egyfajta átszellemülés is, felkészülés a századokon átívelő időutazásra, mely a középkori faluban veszi kezdetét. A falu a tapasztalás örömén túl számos kézműves foglalkozást, érdekes időtöltési lehetőséget is tartogat a látogatók számára…

ovaros-puchner_elmenybirtok-03

kép forrása: http://elmenybirtok.hu/kepek

Részletek: itt és itt

Egy másik sosem látott, de mindenképpen bakancslistás helyem: Gyula

Mindig, amikor felütöm a böngészőt, hogy képet kapjak erről a városról, egyszerűen elvarázsol a hangulat, ami a képeket át csalogatóan felém árad.

Gyula a Fekete- és a Fehér-Körös összefolyásától nem messze, utóbbi bal partján épült, csodálatos, mára részben nemzeti parkká nyilvánított és már az őskorban is lakott területen található. Városunk nagyszerű turisztikai célpont, köszönhetően egyedülálló természeti és épített környezetének, egész évben pezsgő kulturális életének, a több évtizedes múltra visszatekintő Várszínháznak s a fesztiválok, rendezvények sorának, melyeket kora tavasztól késő őszig rendezünk. Számos olyan látnivalóval találkozhat nálunk, mely magában is érdemes lenne egy utazásra, de így együtt, sokszínűségükben egészen különlegessé teszik Gyulát.

501e911132a8183f9d4dad84dd43a72e

kép forrása: www.pinterest.hu

Számomra az egyik legkedvesebb hely, mondhatni a szívem csücske: Bánk

Csak pár évvel ezelőtt fedeztem fel a bánki tó partját, de azóta minden évben igen erős indíttatást érzek arra, hogy újra ott lehessek és mennem kell. Tudjátok az a bizonyos “nem múlhat el nyár anélkül” érzés. Ahogy anélkül sem múlhat el nyár, hogy legalább egy éjszakát ne szentelnénk annak, hogy méteres pokrócokon hanyatt fekve várjuk a csillaghullást. Mert akkor nem lenne olyan IGAZI. Ilyen nekem a bánki tó. 

„Van itt a’ falu mellett egy álmélkodásra méltó tó, melyet a’ köznép Tenger Szemének nevez”.

Valóban. Aki valódi, idilli környezetben kíván kikapcsolódni, annak Bánkon a helye. 

Külön érdekesség továbbá, hogy itt kerül megrendezésre minden évben az ország egyik legrangosabb, nemzetközi jazz fesztiválja, a Louis Armstrong Jazzfesztivál, melynek keretein belül kiemelkedő jazzművészeket, világhírű zenészeket láthatunk és hallhatunk.

IMG_20160803_101610

A Balaton

Ó, igen, a Balaton. Azt hiszem bátran kijelenthetem, hogy mindenkinek szerepel az emlékei között legalább egy balatoni nyár. Legyen az Tihany, Balatonfüred, Almádi, Révfülöp, Badacsony, Siófok és még folytathatnám a sort… Engem az északi part valahogy jobban vonz, a hangulata inkább passzol a lelkemhez. 

Tavalyelőtt volt szerencsém felfedezni nagyjából mindent, ami felkeltette a kíváncsiságomat és leginkább azt élveztem, hogy minden napot a hangulatomnak megfelelő helyszínnel tehettem különlegessé. 

Amikor napfürdőzni vágytam, egyszerűen jegyet váltottam a révfülöpi Császtai strandra, kétpofára faltam a lepényt, ami isteni volt, időnként megmártóztam a vízben, de többnyire csak élveztem, ahogy körülölelnek a napsugarak. Este egy kikötői séta zárta a napot. Egy másik napon felfedeztem a Badacsonyt, természetesen a legendás Rózsakő mozgatott meg leginkább, mely szerint…

“Hogyha egy leány meg egy legény ráül a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, még abban az évben egymáséi lesznek. De az is elég, ha a leány ül a kőre háttal a tónak, rágondol szerelmesére és felsóhajt. Akire gondol, annak a szíve érte fog dobogni.” 

Kihagyhatatlan célállomás volt Tihany, a visszhangjával, a Levendula Házával, amikor pedig pezsgőbb helyre vágytam, ott volt Balatonfüred, a nyüzsgő sétálóutcájával, a több tucat, vízen ringatózó hattyújával. 

A Balaton, sokszínűségével évről-évre arra ösztönöz, hogy visszatérjek.

Badacsony-áldott-hely3

kép forrása: borravalo.hu

Végül, de nem utolsó sorban, Pécs

Az első látogatásomat egy osztálykirándulás alkalmából tettem Pécsett, amelyből leginkább a szökőkútban fürdőző jelenet maradt meg, bár tudat alatt azért később is vonzott. A második látogatásom akkorra datálódik, amikor 2010-ben Pécs megkapta az Európa kulturális fővárosa címet. Ez sem most volt. 🙂 Érettebb, nyitottabb fejjel-szemmel sokkal többet adott a város, mint legelső alkalommal. A város szívében sétálva úgy éreztem, igazi mediterrán környezetbe csöppentem, tetszett a hely atmoszférája, hangulatos utcáinak részletei, kifogyhatatlan nevezetességei, csodás terei. Időszűkében nem volt alkalmam mindent látni, amit szerettem volna, így Pécs továbbra is hőn vágyott úti céljaim egyike.

pécs

kép forrása: jokerhostel.hu

 

A tundra-tél nem tetéz, ez itt Mediterránia,
egy mecseki terápián nem kell hezitálnia.
Sasolgasson csak körbe, a placc szlengben teli tár.
Szórakozhat kedvére ott várja a helyi bár,
Sufniból, Szobán át a Nappali, aztán Blöff,
ez az imázslándzsa magával ragad, szívébe döf.
Újmecsekalja kvaliti, száz százalék vegytiszta,
bárki, aki idefárad, magába ezt issza.

-Punnany Massif

 

Szerző:

Álmodozó vagyok, aki képtelen megmaradni a realitás talaján, mert a lelke magasabbra vágyik. Kereső. Utazó a világban és önmagában, nyitottan az egész mindenségre. Csak egy kis lélek, aki valahonnan ide pottyant, s ha már így esett, gondolta körül néz.