5 dolog, amit szeretek magamban

5 dolog, amit szeretek magamban

„Szeresd magad annyira, hogy amikor valaki rosszul bánik veled, azt észrevedd.” – Rena

Mi lenne, ha ahelyett, hogy mindig a hibát keresnénk saját magunkban, és önmagunkat okolnánk minden rossz dolog miatt, ami velünk történik, írnánk egy listát azokról a dolgokról, amiket szeretünk saját magunkban? Én kipróbáltam. Íme tehát 5 dolog, amit szeretek saját magamban:

1, Szeretem, hogy érzékeny vagyok. Talán ezt volt a legnehezebb megszeretnem magamban, mert egész életemben mindenkitől azt hallottam „túlságosan érzékeny vagy”. Úgy éreztem, ettől én gyenge vagyok és kevés. Hogy az „érzékeny” egy degradáló szó, mintha fogyatékos lennék, mert nem vagyok „erősebb”. Mert ebben a társadalomban erősnek lenni azt jelenti, hogy nem sírsz, hogyha fáj, sőt, nem is fáj, mert olyan nincs, hogy valami fáj. De tudjátok mit? Nem. Érzékenynek lenni azt jelenti, hogy képes vagy felülkerekedni az egódon és kimondani, hogy valami fáj. Hogy elsírod magad, amikor meglátod a kutyádat miután hazamész egy hosszú útról. Hogy képes a végletekig kitartani amellett, akit szeretsz. Hogy képes vagy érezni. Nekem ma már ez a szó azt jelenti, hogy érezni. Igen érzékeny vagyok, mert érzek. És érezni a legjobb dolog a világon.

2, Szeretem, hogy empatikus vagyok. Nagyon sokáig nem is voltam tisztában ennek a szónak az igazi jelentésével. Régebben azt gondoltam, hogy empatikusnak lenni azt jelenti, amit az idegen szavak gyűjteménye is leír „együtt érző; a másik személy helyzetébe magát beleélő”. De nem, az empátia ennél többet adott nekem. Megtanította, hogy „a másik személy” érzéseit előtérbe helyezve és a saját egómat és büszkeségemet lenyelve végighallgassak valakit úgy, hogy közben nem kezdek el magamról beszélni. Hogy képes vagyok átérezni olyan dolgokat, amiket soha nem tapasztaltam meg. Hogyan? Úgy, hogy kinyitottam egy kaput a lelkemben és beengedek oda mindenkit, akivel beszélgetek. Úgy, hogy nem ítélek el másokat azért, mert nem ugyanazt gondolják, mert nem ugyanazt érzik, mert nem ugyanolyanok.

https://brokenisntbad.com/

3, Szeretem, hogy impulzív vagyok. Ezen még dolgozom, mert nagyon nehéz a saját indulatainkkal elbírni, főleg, ha az kihatással van másokra is. De elfogadtam, hogy néha kitör belőlem egy gondolat, ami nyomja a lelkem, és ha nem adom ki magamból rögtön, akkor egyre nagyobb lesz bennem és belülről bánt. Ezért kimondom, ezért néha megbántok másokat, ezért néha felrobbanok. Ugyanakkor impulzívan szeretek. Ha szeretek, akkor mindenemmel szeretek, akkor odaadom az egész lényem és rajongok azért, akit szeretek. Lehet, hogy ez gyakran úgy tűnik, hogy többet adok, mint amennyit a másik elbír, de azt gondolom, hogy ha valaki nem tud megbirkózni ezzel a sok érzéssel és indulattal, akkor az az ember szeretni sem fog tudni soha.

4, Szeretem, hogy bátor vagyok. Mert megmerem tenni az első lépést. Mert merek az lenni, aki előbb ír (és néha kisregényt ír, annak ellenére, hogy tudja, lehet választ sem kap cserébe), aki előbb hív el randizni, aki előbb mondja ki, hogy szeret, aki előbb fogja meg a kezed, aki előbb ér oda (annak ellenére, hogy amúgy mindig mindenhonnan késni szoktam), aki kérdez, aki válaszol, aki őszinte, aki leveszi az álarcait, ha fontos vagy neki. A legtöbb ember fél ezektől a dolgoktól. Én is félek, mégis megteszem. Ezt jelenti számomra a bátorság, nem pedig azt, hogy lecsúszok a vízicsúszdán úgy, hogy nem tudok úszni.

5, Szeretem, hogy fura vagyok. Hogy másképp látom a világot, mint a legtöbb ember. Hogy lélekkel látok, és nem szemmel. Hogy lehet, hogy most találkoztunk először, de nem csak bámullak, hanem megmondom a szemedbe, hogy gyönyörű vagy. Hogy imádom azt szeretni, amit más utál. Hogy nem azon gondolkodom, vajon léteznek-e ufók, hanem hogy vajon éreznek-e az ufók? Hogy nincs stílusom, nincs kedvencem, nincs esetem, de mindig van véleményem, mindenről, és ezt ki is mondom, ha kérdezik. Hogy zavarba jövök, ha azt mondod, különleges vagyok, de nem érdekel, ha azt mondod, hogy szép.

Most ti jöttök!

Kiemelt kép: https://brokenisntbad.com/

Szerző:

“Mindünk anyaga sugárzó lehetne, ha mernénk hasadni.” /Fodor Ákos/