6 ok, amiért megéri önkéntes munkát végezni

6 ok, amiért megéri önkéntes munkát végezni

Sziasztok!

Azt előre le szeretném szögezni, hogy ez a néhány ok a saját tapasztalataimat mutatja be, így megtörténhet, hogy nem mindenkivel fog egyezni az álláspontom. Ha esetleg van hozzáfűznivalótok, nyugodtan írjátok meg ide, vagy akár a facebook oldalra, komment formájában.

1. Önfejlesztő

Személy szerint egy olyan ember vagyok, aki sosem vár másra, inkább megoldja egyedül az elé háruló problémkat, és nagyon sokszor ez volt akkor is, amikor csapatban kellett dolgoznom. Sokszor találtam magam abban a helyzetben, hogy szinte mindent én csinálok, pedig van rajtam kívül még x másik ember, akik nem azért nem segítenek, mert nem képesek rá, hanem mert egész egyszerűen lusták. Amióta önkénteskedem, teljesen másképp van a beosztás. Függetlenül attól, hogy nincs parancsba osztva személyre szabva a feladat, mindenkinek megvan a saját kis dolga, amivel a másik csak akkor törődik, ha nagyon szépen megkérik rá. Az önfejlesztés ebben úgy nyilvánul meg, hogy az ember megtanul stresszhelyzetben is egy kicsit felengedni, mert nincs egyedül, nincs minden az ő vállán van, és ettől a saját munkánkat sokkal határozottabban, eredményesebben végezzük.

2. Kiképzés

Amikor egyik éjjel négy és öt között estem be a házba, másnap reggel kilenckor viszont jelenésem volt, ahol fittnek, kipihentnek és tettre késznek kellett lennem, akkor azonnal megtanultam gyorsan aludni, amit remekül kamatoztathatok majd az egyetemen, vagy akár munka mellett is, attól függően, hogy mivel foglalkozok majd néhány év múlva.

3. Remek alkalom az ismerkedésre

Azon kívül, hogy a szervezők nem egy csapatból vetődnek össze, a meghívottak között is lehetnek olyanok, akik az ország másik végében élnek, és – személy szerint – imádom megfigyelni azokat, akik ugyanabban az országban élnek, ugyanazt a nyelvet beszélik, velem egykorúak, és mégis teljesen másképp élnek, viselkednek, holott pontosan ugyanolyanok, mint én.

4. Mindig tanulok valami újat

Attól függetlenül, hogy a szervezőktől vagy a meghívottaktól, mindig láttam valami olyat, amről eddig fogalmam sem volt, és a következő alkalommal már másképp közelítem meg a helyzetet.

5. Más nézőpontból látom a dolgokat

Ameddig csak részvevője voltam egy nagyobb rendezvénynek, mindig gyerekjátéknak gondoltam ezt az egész szervezősdit. Csak ott kell állni, navigálni az embereket, papírt osztogatni, elmondani mi hol van… ez semmi. Ezt gondoltam egészen addig, ameddig a 2. pontnál említett naphoz értem, és reggel kilenctől estig pontosan ezeket kellett csinálnom. Persze nem esett nehezemre. Ami azt illeti, imádtam minden pillanatát. Rájöttem, hogy az a papír, az az eligazgatás igenis fontos és lényeges, hasznosnak éreztem magam, és amikor láttam, hogy mindenki célt ért, elégedettséggel töltött el a tudat, hogy ehhez bizonyos mértékig nekem is közöm volt.

6. Megbízhatóság

Ha önkéntes munkát végeztem, sosem vártam el pénzbeli – sem semmilyen – fizetséget, mert ez ugye nem arról szólt, mégis maradtam valamivel. Tudom, hogy a főbb szervezők már megbíznak bennem, és máskor bármilyen munkát rám mernek bízni, mert tisztában vannak azzal, hogy képes vagyok rá, és azt hiszem, ez bárminél többet ér.