A fiú, aki túl sokat tudott

A fiú, aki túl sokat tudott

Puskás Marcell ugyan korábban divattervező akart lenni, de elcsábította a divatillusztráció, vagyis inkább az anti-divatillusztráció világa. Jelenleg a Budapesti Kommunikációs és Üzleti főiskola harmadéves tervezőgrafikus hallgatója. Nemrég készült el a BAZAAR külsejét és megjelenését megidéző portfóliója, melyben anti-divatillusztrációkat, a divat kifigurázását, régi és híres képek parafrázisait, installációkat, és azok leírásait tekinthetjük meg.

Marcell viszonya a divathoz ambivalens, belőle táplálkozik, de mégis elítéli, egyszerre szereti és megveti. A divat világa mindig is vonzotta, a divattervezéstől eljutott a divatillusztrációkig, majd a divat kifigurázásáig. Még kezdeti lelkesedése idején a Vuittonak, a Pradanak, és a Dolcénak is küldött ruhaterveket, és bár ők nem válaszoltak, osztálya szalagavatós ruháit ő tervezte meg. 

Ugyan azt állítja:

„Imádom a divatot! Úgy ahogy van! Semmit sem változtatnék rajta. Ha tehetném mindenkit Chanelba öltöztetnék és az összes járdát és utat kifutóra cserélném”, mégis kritikusan viszonyul a divathoz: „semmi értelme a divatnak. Csupán pár szépen kifestett lány egy nagy dobozban. Olyanok mint a marionette babák. Vagy ahogy a Pink Floyd is megénekelte “Csak téglák a falban” Vagy csupán színes festékek egy nagy sminkszettben.”

Munkái erőteljes kritikát fogalmaznak meg, nemcsak a divatról, a divatimádokról, de magáról a társadalomról is. Fogasra akasztott, a Vogue keresztjére feszített vagy épp cipősarokká vált modellek, magyarázat nélkül is sokatmondó képek. Még korábban karakterei emberszerűek voltak, idővel egyre kifacsartabbá torzultabbá váltak, testük még vékonyabb lett, miközben szemük egyre nőtt.  Egy állandó jellemző figyelhető meg rajzain, a flegma tekintet. Ferde tükröt állít a modell világ, de az egész társadalom elé is, ezt tökéletesen kifejezi például a Kate Moss megmondja című képe is, melyen egy hajléktalan nő tart egy táblát: „Kérem segítsen. Éhezem” felirattal, mellette pedig Kate Moss pózol szintén egy táblával, melyen az áll: „Én is! Szokj hozzá.”

Alkotásai során több filozófus gondolatai visszaköszönnek, de Heidegger különösen nagy szerepet kapott, erősen kötődik hozzá a divat kifigurázásának ötlete, különösképpen az az állítása kerül középpontba, miszerint a mindennapokban az emberek csak azért ténykednek, beszélgetnek, hogy megfeledkezzenek a halálukról. Kezdetben ezt a gondolatot mutatta be Marcell képeken installációkon, majd úgy gondolta jól párosítható lenne a divattal is.

„Hiszen ha belegondolsz semmi értelme a divatnak. Vannak trendek, amelyk jönnek, mennek. Előbb utóbb elmúlnak. Hatalmas pénzeket és energiákat ölnek egy lap elkészítésébe, ami egy két hónapon belül idejét múlt lesz. Tehát ennek sincs nagy értelme. A modellek megöregednek, kiszállnak a divatból. És ha végiggondolod ennek az egész fashion témának semmi értelme. És valahol itt kezdődött el a divat kifigurázása”

Egyik személyes kedvencem Marcell portfóliójából, az Így beszéltek ti című alkotás is egy Heidegger idézethez kapcsolódik, annak szó szerinti értelmezése. „A halálhoz viszonyuló  létben a jelenvalólét úgy viszonyul önmagához, mint valami kitüntetett a lenni tudáshoz. A mindennapi önmaga azonban nem más, mint az akárki, amely a fecsegésben kimondott közfelfogásban konstruálódik.” Marcell fél éven át jegyzett fel elcsípett beszélgetéseket tömegközlekedési eszközökön, szórakozóhelyeken, utcán, boltokban. Mindig csak foszlányokat, részleteket sikerült rögzítenie, soha nem teljes párbeszédeket. Alkotásában ezek a szavak kerültek véletlenszerűen egymás után, összefüggéstelen szöveget alkotva, de a szöveg szerkezetéhez az aranymetszés szabályát használta. Egy 8 fejezetes mű jött így létre, melynek egy részletét olvashatjuk portfóliójában. Különösen érdekes, hogy még maga a teljes szöveg egyáltalán nem függ össze, mégis beszélgetések elevenednek meg benne, szinte halljuk és látjuk, ahogy a buszon a telefonáló hölgy épp azt mondja: „át tudok menni most”, majd leszáll a következő megállónál, közben mellette egy nő épp azon panaszkodik, hogy fogynia kell. Az egymás mellé került szavak, mondattöredékek olykor humoros egyveleget alkotnak, olykor elgondolkodtatnak, miről is lehetett szó, vajon miről beszéltek, mi történhetett ott. Igazán különleges és figyelemreméltó mű jött így létre.

Csak néhány érdekességet emeltem ki Marcell portfóliójából, de ha megtekintitek, további izgalmas, lenyűgöző alkotást láthattok. Installációk részletes bemutatása, fotókkal kiegészített rajzok, képsorozat arról, hogy kíséri végig a divat életünket a születéstől a halálig, rajzok a hét fő divatbűnről, képek parafrázisai, ahol például megjelenik Jézus és a Facebook, és az önmagát trendin tükörből telefonnal fotózó Lacan is, és más sorolhatnám, mi mindent rejt a portfólió, de nézzétek meg saját szemetekkel. Érdemes!

 

 

Szerző:

*"a narancsnak nincs szíve" bárcsak narancs lehetnék*