A jót és a szépet szeretném sokszorozni a világban – interjú Acsai Rolanddal

A jót és a szépet szeretném sokszorozni a világban – interjú Acsai Rolanddal

Múlt héten bemutattam nektek Acsai Roland disztópikus urban fantasy regényét, a Csonthavazást. A mesék és a lírai művek birodalmában járatos alkotó ezúttal egy újabb terepen próbálta ki magát, kérdeztem ezzel kapcsolatos inspirálódásáról, a műfordításról, a büszkeségeiről és azokról a pillanatokról, amik igazán boldoggá teszik. Ismerjétek meg közelebbről Acsai Rolandot és fogadjátok szeretettel a vele készült interjút!

Mesélj kicsit magadról! Kicsoda az Acsai Roland?

Több mint húsz éve vagyok író. Az ELTÉN végeztem. Több irodalmi díjam (Radnóti-díj, Zelk Zoltán-díj, Bárka-díj etc.) és több könyvem van. Két lány apja vagyok, az egyik tíz éves (Zsófi), a másik idén született (Johanna). Feleségem Kása Tímea, színésznő. Verseket, regényeket, mesekönyveket és drámákat írok. Szeretem az állatokat.   

forrás: Zuglói Lapok

Mikor kezdtél írni és hogyan jött az ötlet, hogy alkotni kezdj?

Vidéken nőttem fel, Abonyban, az Alföldön, és mint az előbb írtam, imádtam az állatokat, volt is mindenféle, amit meg tudtam fogni, vagy meg tudtam venni. Tehát adekvát volt, hogy állatos könyveket olvassak (Kipling, Schmidt Egon, Fekete István, Durrel), aztán egyszer bementünk az abonyi könyvesboltba, és állatos könyveket kértünk, és Tandori Dezső Madárnak születni kell című könyvét adták. Ez volt az első találkozásom a kortárs irodalommal, tízévesen. Hamar kaptam egy táskaírógépet, és azon írtam a könyveimet, amiknek borítót rajzoltam, és meg is jelentettem a saját alapítású Mini Zoo Kiadómban.

De verseket is írtam már akkor, és amikor a kor ismert ifjúsági írójának számító Nagy Katalin eljött hozzánk (a család barátja volt, anyukámékkal egy házban lakott annó a Kálmán Imre utcában), meg is mutattam neki azt a füzetet, amibe a verseimet írtam. Mielőtt odavittem hozzá, le kellett tépnem róla a meztelen nőt, amit ráragasztottam az elejére, bár nem igazi meztelen nő volt, mert csak egy melltartó csomagolásáról vágtam le.

Aztán nagy ugrással már az egyetemnél is vagyunk, ez alatt kezdtem publikálni, és a Liget folyóiratnál indultam, ott is jelent meg az első kötetem.   

Beszélj a művészetedről! Mit jelent számodra az alkotás?

Egyfajta flash, amikor a fantázia, vagy az ihlet, vagy a nyelv beindul. Szeretem ezt az állapotot, lelkesítő. Önkifejezés is. De szórakoztatni, gyönyörködtetni, elgondolkodtatni, megnevettetni is szeretném az embereket.  

Mi az, amit adni tudsz az embereknek, azáltal amit csinálsz?

Igyekszem szűrni, és a negatívumokról nem, vagy nagyon stilizáltan, elvonatkoztatva írni. A jót és a szépet szeretném sokszorozni a világban. Ezt vállalom, akárhogy is hangzik.

Hogyan és milyen indíttatásból kezdtél el műveket fordítani?

Tandori Dezső sokáig a mesteremnek számított, és róla tudtam, hogy fordításból (is) él az írás mellett. Tehát ebben mondhatni őt követtem. Olyannyira, hogy tudtam róla, hogy néha Romana-regényeket is fordít, és amikor elkezdtem a szakmát, először én is a Romananál jelentkeztem fordítónak. Tehát náluk kezdtem, és le is fordítottam pár romantikus regényt.

Van-e és ha igen, melyik a kedvenced az általad fordított kötetek közül?

Nehéz megmondani, annyit fordítottam már. Legalább nyolcvan regény áll a hátam mögött. Mondjuk Philip Reve Ragadozó városok sorozata, és a Vellitt Boe álom-utazása Kij Johnsontól. De a Percy Jackson könyvekkel lettem annak idején a leghíresebb.

forrás: moly.hu

Hogyan született meg a Csonthavazás ötlete? És hogyan lett az ötletből kész könyv?

Egy képből, mert költő vagyok, tehát alapvetően a képek, a metaforák mozgatnak. Ez pedig a csonthavazás képe, hogy hó helyett csont hullik az égből. Ezt a képet bontottam ki regénnyé. A disztópiák és a fantasyk már régen izgatnak. Esténként például én is ezekből a zsánerekből olvasok. Nem hiszek egyébként a magas és szórakoztató irodalom ellentétében, és úgy mondom ezt, hogy hogy én elvileg a „magas irodalomból” jöttem. Csak jó irodalom van. Ott van például az 1984. Az is disztópia, tehát zsáner, mégis úgymond magas irodalom.

Könyv utána úgy lett belőle, hogy egy hónapig szünet volt két regényfordítás között, és ráértem kibontani az első fejezetet, amit már régebben megírtam. Ha megkérdezné valaki tőlem, hogy én mit szeretek ebben a regényben (nem fogja), akkor azt emelném ki, hogy sokrétegű. Van benne fantasy-réteg, disztópia-réteg, szépirodalom-réteg, tényirodalom-réteg (mert a fantáziába belekevertem tényirodalmi oldalakat is, amik az én valós életemről szólnak), filozófiai-réteg, vallásos-réteg, misztikus-réteg és még sorolhatnám. A könyv nem csak nyomtatva, hanem e-könyv formátumban is megjelent.

Van valaki, akire felnézel, esetleg olyan művész, akit példaképednek tekintesz?

Induló költőként, tehát húsz évvel ezelőtt, ők voltak a mestereim, velük voltam személyes kapcsolatban (a sorrend ad hoc): Zalán Tibor, Tandori Dezső, Horgas Béla, Marno János, Györe Balázs. Most már inkább költő- íróbarátok vannak, ilyen például Jász Attila.

Mi az, amire a legbüszkébb vagy, mióta az írással foglalkozol?

Nagy természetvédő vagyok – bár sajnos inkább csak elméletben –, ezért az, amikor a Greenpeace kitette az oldalára az egyik versemet, amit a sarkkör megvédésével hozott kapcsolatba. De arra is büszke vagyok, hogy milyen nagy respektust vívtam ki azzal Zsófi óvodájában, hogy én fordítottam az Így neveld a sárkányodat című könyvet.

Mi inspirál, vagy motivál a mindennapokban?

A másik ember, aki fontos nekem. Legyen az a feleségem, vagy a lányaim. Bár fikciókat írok, alapvetően még mindig életrajzi író vagyok.

Mi az, ami boldoggá tesz?

A szeretet. A lányaim. A feleségem. A családom. Egy finom süti. Egy jó szám. Egy szép pillanat.

Mik a további céljaid ezen a téren? Van újabb regényötlet?

Szeretném tető alá hozni az elkészült projekteket (vagyis szerkeszteni, megjelentetni), mert több is összegyűlt, aztán egy mesekönyvre van felkérésem, aminek tavasszal állok neki. Ami a fordítást illeti, jelenleg Philip Reeve Ragadozó Városok című könyvsorozatán dolgozom. Az első részéből készített film hamarosan látható lesz a mozikban.

Köszönöm az interjút!

 

Ha tetszett az interjú, Acsai Rolandot az alábbi elérhetőségeken, oldalakon találjátok meg:

A Csonthavazás oldala

Wikipédia

Moly

Facebook

 

Kiemelt kép forrása: Acsai Roland facebook oldala

Szólj hozzánk!

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás