A svéd weird irodalom üdvöskéje – ajánló Karin Tidbeck novelláskötetéről

A svéd weird irodalom üdvöskéje – ajánló Karin Tidbeck novelláskötetéről

Eddig nem volt szerencsém az írónő könyveihez, de az Agave Könyveknek hála a nyáron elolvashattam Karin Tidbeck novelláskötetét. A svéd szerző a fantasy különböző válfajai, a mágikus realizmus, a horror és weird irodalom határvonalán lavíroz, minden írása magában hordoz valami bizarr eleganciát. A vékony kötet összesen tizenhárom novellát tartalmaz, illetve egy előszót Elizabeth Hand, amerikai írónő tollából és egy utószót Tidbeck élményeiről a novelláskötet kapcsán.

Bemutatom nektek a novellákat, és leírok pár gondolatot, amely a történetek kapcsán eszembe jutottak.

Az egyik kedvenc fordítóm, Benkő Ferenc tolmácsolásában jelent meg a kötet első novellája, amely a Beatrice nevet viseli. Két nem mindennapi szerelmespár történetét mutatja be nekünk a steampunk novella. Az írás kapcsán felrémlett nekem a manapság egyre gyakrabban olvasott jelenség, az objektofília, amely során az emberek tárgyakba lesznek szerelmesek, legyen az egy szobor, vagy egy játék. És továbbá itt van a sámánisztikus vallásokban és a sintoizmusra jellemző animizmus, amely élőlényeket és élettelen tárgyakat is lélekkel ruház fel. Ha a tárgyaknak valóban vannak érzéseik, vágyaik, hogyan kerülhetnénk velük közös nevezőre? Hiszen sokszor az emberek sem értik meg egymást, akkor egy néma tárgy hogyan jelezhetné, mire van szüksége? A novella ezt a kérdéskört járja körbe egy drámai fordulattal a végén.

forrás: goodreads

A Néhány levél Ove Lindströmnek című írás egy lány emlékeit és vallomásait örökíti meg, amelyet az elhunyt apjának ír. Nem olyan szülő volt, mint akit egy gyermek érdemel, ám a történet végére fény derül a veszteségre, amely gátat szabott a kettőjük jó viszonynak. Miss Nyberg meg én hasonló hangvételben íródott, mágikus realista novella, amelyet a szerző egy fiktív vagy valós ismerőséhez írt.

Rebecka egy áldozat szempontjából bemutatott pszichotriller, amely végigjárja, hogyan vezethet a meg nem értettség és az öngyilkos hajlam szadizmushoz. Izgalmas volt végigkövetni, ahogy egy meghasonlott személyiség milyen egyedi úton keres választ a vele történt tragédiára.

Herr Cederberg egy középkorú férfi magányos napjait mutatja be, akin sokat gúnyolnak a kinézete miatt. Ám, amiről mindig azt hitte, hogy hátrány, egy hirtelen ötlettől vezérelve előnnyé válik. Hasonló elvet követ a Törpemálnalekvár is, amely egy rövidke, aranyos írás egy teremtményről, amely fejlődése során öntudatra ébred. Mindkét írás számomra azt üzeni, hogy az akarat olykor csodákra képes.

A Kicsoda Arvid Pekon? című novella olvasása közben egy igazán különleges callcenteres munkába tekinthetünk bele, ahol a dolgozóknak nehéz önmagukat adniuk. Talán egy metaforaként is értelmezhetjük, amikor a munka felemészti az embert. Sosem voltam nagy telefonálgató, de ezek után kétszer meggondolom, kinek veszem fel a telefont.

A Brita üdülőfaluja egy lassan építkező novella, amely a hétköznapi események egyhangúságát, az írói pálya nehézségeit követhetjük nyomon, míg a főszereplő álmaiban különös történések, bizarr jelenetek játszódnak le az üdülőfalu lakóival. Mi igaz, és mi álom, a végére már maga az olvasó sem tudja eldönteni. Rénszarvas-hegy is hasonló hangvételű, a skandináv mondavilágból táplálkozó történet. Egy urban fantasy, amely egy testvérpár kapcsolatát mutatja be, és az örökségüket, amit bárhogy igyekszik a család elfelejteni, visszaköszön, mert elérkezett az ideje. Némileg Kleinheincz Csilla Ólomerdőjét juttatta eszembe hangulatában és témájával.

A Pyret tulajdonképpen nem is novella, hanem egy olyan iromány, amelyet az értelmező szótárak címszavaihoz hasonlóan alkotott meg az írónő. Bemutat egy mitikus teremtményt, amelyhez számos legenda kapcsolódik és amelynek a létét ma is rejtély fedi. Egy lény, amely a társasággal és a szeretettel táplálkozik. Tidbeck hátborzongató eseményeket mesél gyűjt össze, amelyeket olyan objektivitással mutat be, mintha valóban megtörténtek volna. Nagyon weird, minden értelemben.

Augusta Prima egy különös, nők által uralt világ megjelenítése, amelynek egyik szereplője igyekszik rendszert teremteni. Vajon ez a zűrzavaros világ megengedi-e, hogy logikát keressenek benne? Augusta nyomozása során összezavarodik tér és idő, a végén már mi magunk sem tudjuk, merre járunk és az szereplő emlékmozaikjai hogyan alkothatnak egy teljes képet. Ez a novella ezen kívül a rákövetkező írás előfutára is, mert megemlíti a matrónákat, akik a következő történet központi szereplői. És kik is azok a matrónák? Számomra az élet körforgását testesítették meg. Olyan teremtmények, akiknek az élete folyamatos zabálás és terjeszkedés, hogy később belőlük táplálkozhasson a következő nemzedék.  De mi történik, ha ez a nemzedék megszűnik létezni? A Matrónák és a kötet utolsó novellája, a Dzsagannáth is igazán szemléletes alkotás, a bekebelezéssel és a szervezet biológiája, működése ihlete őket. Sokszor gyomorforgató részletességgel mutatja be, hogyan omolhat össze egy hagyomány, vagy egy hatalmas biológiai gépezet, ha egyetlen aprócska hiba keletkezik a működésében.

Egy hónapja olvastam a kötetet, és azért nem írtam meg rögtön az ajánlót, hogy ülepedjenek bennem az olvasottak. És most, egy hónappal később, azon kaptam magam, hogy pár novellán kívül nem sokra emlékszem, amelyek viszont megmaradtak, mély nyomot hagytak bennem. A Beatrice, a Rebecka és a Kicsoda Arvid Pekon? a kedvenceim lettek, továbbá Brita üdülőfaluja és a Matrónák is tartalmaztak olyan gondolatokat, amiktől vagy kivert a víz és sokáig iszonyodva gondoltam vissza rájuk, vagy mély igazságokat leltem bennük. A kötetről összességében elmondható, hogy egy rejtelmes és bizarr utazás az írónő fejében, és sok történet olyan valósághű köntöst kapott, hogy a varázslatos elemek is reálisnak tűnnek. Ez nem a hétköznapi és tipikus fantasy rajongóinak szánt olvasmány, ez a kötet egy abszurd világba kalauzol minket, amely a weird fiction és a mágikus realizmus szerelmeseinek szánt ínyenc csemege.

 

A kiemelt kép az Agave Könyvek promóciós anyagából való