A szem a lélek tükre? – ajánló az I Origins című filmről

A szem a lélek tükre? – ajánló az I Origins című filmről

 Az I Origins  (vagyis magyarul A szem türkében) című filmet megnézve, megmondom őszintén, kicsit elgondolkodtam, vajon lehet-e mindez valóság. Nem vagyok vallásos, sőt, soha nem is hittem semmiféle felsőbbrendű teremtményben, aki csodákat vinne véghez, és megteremtett minket, embereket. A spirituális dolgokban sem hiszek. De ezek után, elgondolkodtam, és feltettem azt a kérdést magamnak, amitől mindig is féltem… mi lenne ha…

A film bevezetőjében megismerkedünk Dr. Ian Gray (Michael Pitt) molekuláris biológussal, akit a szemek különösen foglalkoztatnak. Tudós révén a tudományban és a tényeken alapuló dolgokban hisz, és a célja az, hogy bebizonyítsa,  az evolúció igenis létezik, és nem Isten teremtményei vagyunk. Ian egy buliban futó kalandba keveredik, megismerkedik egy titokzatos lánnyal, akinek az arcát nem látja, csak a szemét, s elfogja valami érzés, mintha már ismerte volna korábban, majd a nyomába ered, hogy megtalálja. A sikertelen kutatás után egy misztikus jel felkelti a figyelmét, melyet követ, s melynek folytán megtalálja a lányt, Sofit (Astrid Berges-Frisbey). Közben Dr. Gray kap egy új első éves asszisztenst, Karent (Brit Marling), akiben kellemeset csalódik, és együtt kezdenek el dolgozni a nagy mesterművön, ami alapjaiban rengetné meg a tudományos világot, és lezárná a több ezer éves vitát a tudós és vallásos emberek közt.

 

Röviden ennyi a történet, persze ennél azért jóval összetettebb storyt mutat nekünk Mike Cahill, akinek a „Felettünk a Föld” című filmet is köszönhetjük. A cselekményt tudományos alapra építi fel, érzelmekkel teli alkotásában, melyben nagyon fontosak a párbeszédek és a motívumok. Találhatunk benne előre és visszautalást is, miközben a történet egyenesen halad a cél felé, és bár nem okoz akkora katarzist, de sokkal jobb, mint a „Felettünk a Föld” című alkotás, pedig, az se volt gyenge minőség.

 

A szem tükrében nem való mindenkinek. Inkább rétegfilm, mint sem tömegfilm. Egyszerre láthatunk sci-fit, krimit, drámát, tudomány vs. spiritualizmust. Persze jelen esetben az utóbbi a legfontosabb, hiszen főhősünk azt próbálja bebizonyítani, hogy nem létezik Isten. Ezzel ellentétben szerelme, Sofi a karmában, az újjászületésben hisz. Amilyen hirtelen elkezdődött a kapcsolatuk, olyan hirtelen véget is ér. Az időben 7 év ugrás következik, az írisz szkennelés egy hétköznapi dolog. Ian és Karen egy hátborzongató, ám egyben különleges felfedezést tesz, ennek hatására megkezdődik a nyomozás, és kezdetét veszi az igazi történet, mely fontosságára a stáblista után kapunk választ.

A film zenéje nagyon jó, kellemes, lágy dallamok jellemzik. A színészi játék ebben a filmben nem érdemel túlzott figyelmet. Nem azt mondom, hogy rossz, de a film mondanivalója, a párbeszédek teljesen elvonják a figyelmet minden másról, ami nem negatívum, hisz sokkal jobban tudunk így koncentrálni a fontos jelentéssel bíró apró részekre.

 

Összességében egy nagyon jó, elgondolkodtató film, és még egy átlagnéző is könnyen követni tudja a storyt, de nagyon oda kell figyelni, mert minden párbeszédnek, valamint jelenetnek fontos mondanivalója akad, és a későbbiek folyamán válik minden világossá. Ahogy korábban említettem, inkább rétegfilm, ezért nem való mindenkinek. Igényel egy bizonyos érettséget, valamint nyitottságot és intelligenciát.

Ahogyan a bevezetőben említettem, nem vagyok vallásos, és soha nem is hittem istenben, ahogy most sem. Viszont mégis elgondolkodtatott a film, hogy mi van, ha mindez lehetséges, és tényleg létezik egy spirituális világ, s hogy a szem tényleg a lélek tükre. Mi van, ha már én is valakinek a reinkarnációja vagyok? Szerintem az, hogy nem találunk választ egy ezer éves kérdésre valami féle jel lehet. Ideje lenne megbékélni azzal, hogy mindenki másban hisz. Ettől nem leszünk mások, csak el kell fogadni a másik nézőpontját, és ha nem is értjük, együtt kell élnünk egymással. A filmet mindenképpen ajánlom azoknak, akik olyan művet szeretnének látni, melynek értelme van, és kíváncsiak még a minőségi alkotásokra, nem csak az unalmas monoton tömegfilmekre, melyekkel havonta bombáznak minket.

Szerző:

Bence
1991.december 26-án láttam meg a napvilágot. Zalaszentmihályon élek. Hobbim a fotózás, film/sorozat nézés, sportolás, online gaming. Szeretem a művészeti ágakat mert bármi lehet műalkotás.

Szólj hozzánk!

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás