Akció és zsenialitás- avagy ajánló Steve Berry: A Jefferson-kód című krimijéről

Akció és zsenialitás- avagy ajánló Steve Berry: A Jefferson-kód című krimijéről

Steve Berry ismeretlen író volt számomra, míg rá nem találtam erre a könyvre. Azóta lassan a teljes sorozatot beszeteztem. Beférkőzte magát a gondolataimba és főleg kiváncsiságom fő táplálójává vált minden egyes könyvével. Dan Brown szavainál jobban magam sem tudom leírni a munkásságát: “Vitathatatlanul a műfaj mestere”. 

Steve Berry

Egy antikvárium legalsó polcán találtam rá az első Steve Berry könyvemre. Részben Dan Brown ajánlása, részben az utolsó oldal laza romantikus hangvétele vett rá, hogy végül megvegyem és elolvassam A Jefferson kódot.

Merényletet tervez a Közösség három vezetője az amerikai elnök ellen, a negyedik vezető közben elrabolja Stefanit, majd Malonét kényszer mentőakcióba kényszerítik, és még csak egy rész végére sem értél.

 A történet középpontjában Cotton Malone, volt titkosszolgálati ügynök áll, aki élete kockáztatásával menti meg Danny Daniels Amerikai elnök életét. Innen indul a történet, de ez nem egy hős story. Egy igazi gerinces krimi, kiváló, de szolgálaton kívüli titkos ügynökökkel, befolyásos, mégis tehetetlen vezetőkkel, egy belevaló, gyönyörű női szereplővel, kalózok leszármazottaival, kik modernebben követik őseik elveit, némi romantikával, átveréssel, cselekkel, összeesküvésekkel, rejtélyekkel, történelemmel, és természetesen agyafúrt rosszfiúkkal, akik valóban olyan rosszak? Szóval megvan benne minden, ami ahhoz kell, hogy egy krimi beleszögezzen a fotelba és minden alkalommal mikor leteszed egy fejezet végén, még órákig a saját spekulációid uralják minden gondolatodat, hogy vajon hogyan fognak egy-egy adott helyzetből kikeveredni?

Már maga a szerkezeti felépítés is kissé különleges, és érdekes. Ugyan narrátor által értesülünk az eseményekről, de a cselekményt minden fontosabb szereplő szemszögéből átélhetjük, ugyanis minden szituációt tárgyal az író minden szereplő nézőpontjából, akik az adott történésben részt vesznek. Imádtam ezt a megoldást, nagyon jól bemutatja, hogy mennyire a nézőponton múlik sok minden, hogy egy fegyveres harc közben mindenki azt hiszi, hogy ő az üldöző, de akkor végül kit vadásznak le? A Mahone öböl romjai közt Malone régi társával kerül szembe, mindketten ugyan azt akarják, de míg Malone a elnök megbízásából a „jó oldalon” küzd  addig ellenfele a közösség kezére szeretné juttatni a Jefferson kód kulcsát.  Vagy mégsem?

A legnagyobb plusz pont ennek a könyvnek a kalózokért járt tőlem! Egy modern világban játszódó történet és mégis a régi kalózelvek alapján élő, bár már politikai vizekre evező kalózok a „rosszfiúk”. Persze nem a rumivós, kardozós kalózokkal fogtok találkozni, de maga az életérzés nagyon jól átjön, az emlékek, a történetek által. Ami még nagyon jól hozza a kalóz imidzst, az az, hogy folyton megúsznak minden ármánykodást, őket a törvény keze nem érheti utol. Bevallom nekem nagyon tetszettek ebben a történetben. Qentin Hale teljes odaadással küzd a közösség fennmaradásáért és, hogy érvényt szerezzen ősei hagyatékának, amely megvédhetné őket, a bűneikért járó büntetéstől, és nem riad vissza sem gyilkosságtól, sem zsarolástól, sem attól, hogy bárkit átverjen, fogva tartson, vagy megkínozzon. Bármit és bárkit felhasznál, hogy megszerezze, amit Jefferson kódja rejt.

Nem csak egy erős női szereplőt kaptam, hanem végre nem egy észveszejtően, felfoghatatlanul zseniális elme utasít mindenkit maga mögé és nem ő old meg minden kérdést, nem csak Malone ötletei jók, nemcsak neki van történelmi háttértudása. Minden rosszfiúnak megvan a maga tudása és főleg a magához való esze. Persze nem nekik szurkoltam, de azért sokkal érdekesebb, ha mindkét oldalnak van némi szellemi muníciója és nem Einstain áll Dumb és Dumbert ellen. Ebben a történetben senki és semmi nem az, aminek látszik. A titkosszolgálat ügynöke, aki a közösséggel szövetkezik, mégis egy volt titkos ügynököt küld a tervük meg hiúsítására, aki egy szintén volt titkos ügynököt használ fel az akcióra, akit végül az elnök bíz meg a probléma megoldásával.  Hogy is van ez akkor? Ki áruló, ki barát? Szóval elég komplex a szereplők kapcsolata, de nem csak ezen a síkon. Magánéleti titkok, érzelmi szálak, amik zseniális ötletén csak tátott szájjal pislogsz majd. Cassiopeia most Malone oldalán küzd, és milyen jól teszi! Ő az aki a háttérben futó, hol mélyebb, hol felszínesebb érzelmeket napvilágra hozva, rájön Hale szándékaira, hogy a First Lady barátnőjén keresztül akar információt szerezni az elnökről, de ő sem számított arra, amit végül kiderít. Nagy szerep jut neki abban, hogy a végkimenetel kedvező legyen és Stefanie életét is megmenti

Szó, mi szó ezt a könyvet el kell olvasnia mindenkinek, aki szeretne picit kikapcsolódni, szereti az izgalmas történeteket, szeret gondolkodni, szüksége van egy kis akcióra, mégis elvár némi realitást. Aki szereti a halványkék romantikát, nem igényli az elvont rózsaszín világot, aki keres egy kis adrenalin löketet a fotelben ülve is. Aki szeret olvasni, de főképp, aki vágyik egy csavaros, meglepő, zseniálisan vezetett történetre!

Szerző:

Nem a világ megváltását tűztem ki életcélomul, de ha néhány szavam, valaha szívekben talál otthonra, a mindenség problémáit nem oldom meg, de talán adhatok néhány perc nyugalmat a lelkeknek, miután újult erővel vívhatják saját harcukat a mindennapi sötétség ellen.