“Alapvetően minden ember ugyanazzal az érzelmi készlettel rendelkezik” – Interjú Kozma Klaudiával

“Alapvetően minden ember ugyanazzal az érzelmi készlettel rendelkezik” – Interjú Kozma Klaudiával

Nemrég bemutattam Nektek már Kozma Klaudiát és az ő LélekTenger című blogját, mely akár egy magazinként is megállná a helyét, és amit mindig jó olvasni. Egy blog, melyen látszik, hogy írója szívből csinálja, és élvezi is, amit csinál. Lelki témák, női dolgok és sok-sok motiváció, erőt adó gondolat. Minden benne van, ami csak kell. Most pedig ismerjük meg jobban Klaudiát és az íráshoz való viszonyát.

 

Mióta blogolsz?

Körülbelül 6-7 éve. Volt közte személyes és még személyesebb, de volt divattal és szépségápolással kapcsolatos blog is. A LélekTenger pedig 1,5 évvel ezelőtt indult útjára.

Miért kezdtél el blogot vezetni?

Túl sok gondolat és érzés van/volt bennem és ezeket időnként jó egy-egy csokorba rendezni. Különböző időszakok voltak és vannak az életemben, saját magam számára is hasznos, ha ezekről írok, vagyis beszélek. És van ebben az egészben egy csipetnyi exhibicionizmus is.

Ha pár sorban kellene bemutatni a blogod, hogy írnád le?

Gondolatok és érzések a mindennapokból. Nincsen benne semmi mesterkélt, nincsen benne semmi valótlan. Alapvetően minden ember ugyanazzal az érzelmi készlettel rendelkezik, hasonló élethelyzeteken megy keresztül és felteszi magának azokat a kérdéseket, amelyeket én is felteszek, és én ezekből az érzelmekből, helyzetekből, kérdésekből próbálok egy-egy egészet alkotni bejegyzés formájában. Valamint, mivel nő vagyok, ezért a női lét és a női-férfi viszony is előtérbe kerül.

Magadat hogyan jellemeznéd pár mondatban?

Sokat gondolkoztam rajta, hogy én, mint Kozma Klaudia mitől is vagyok Kozma Klaudia. Alapvetően introvertált vagyok, de mégis ott szunnyad az extrovertáltság lángja. Könnyen barátkozom, de nagyon kevés embert engedek igazán közel. Nem szeretem, ha meg akarják mondani, mit tegyek és nem szeretem a szabályszerűséget. A racionalitás nem az én talajom. A hangulatom és az érzelmi világom kiszámíthatatlan. Az a nő vagyok, aki előtt ki kell nyitni az autó ajtaját, de menekül a modorosság elől. A gyermeki énem mindig velem van. Úgy gondolom, jó a humorézékem és egy nagy adag irónia is társul hozzá. Viszonylag későn szerettünk egymásba mi ketten, a sport és én, de azt érzem, ez már egy sírig tartó szerelem. Nem vagyok teljesen normális, de remélem, ez így is marad. Külsőleg törékenynek látszom, de az akaraterőm egészen a maraton céljáig kísért.

Lélek Tenger. Miért pont ezt a címet választottad? Mit jelent ez számodra?

A lélekcsepp kifejezés volt az első gondolatom, hiszen ezek a bejegyzések gyakorlatilag ilyen kisebb-nagyobb lélekcseppek. De ez a név már foglalt volt, így ugrott be a LélekTenger. A lélek hol hullámzik, hol csendes, mint egy tenger.

Egész sok rovatra osztottad a blogod. Van kedvenced? Visszajelzések alapján melyik az olvasóid kedvence?

A rovatok az átláthatóságot biztosítják, de azért a legtöbb bejegyzés nem csak egy kategóriát érint. Az Én Én Én bejegyzések viszont tényleg leginkább rólam szólnak, én ezeket olvasom vissza a legtöbbször. Ezek az írások egyre személyesebbek, ez pedig azt jelenti, egyre bátrabb vagyok. Úgy látom, az olvasók a férfi-női viszonnyal kapcsolatos bejegyzésekben találnak leginkább magukra, de szükségük van lelkesítő-motivációs írásokra is, hogy ne adják fel.

Melyik rovatod, hogy jellemeznéd?

A Te!Te!Te! rovat inkább önismereti vagy, ha úgy tetszik life coaching írásokat foglal magában. A Motivációs csokor bíztatni, buzdítani hivatott, hogy szedd össze magad, állj fel és soha ne add fel, nincs olyan, hogy lehetetlen, nincs olyan, hogy nem lehet. A Gondolatmagvacskák elmélkedésre, befelé figyelésre csábítanak. A Lélek kategória is valami hasonlót szeretne, de előtérbe kerül minden, ami lelki eredetű, minden, ami láthatatlan. A Pár soros bejegyzések rövidebb foszlányok, de ez a részleg már inkább a Facebookon működik. A Kapcsolatok az emberi kapcsolatokról szólnak, jelenleg két ilyen kategória is van, de már nem sokáig. Van a Film rész, itt azok a filmek kapnak helyet, melyek hatással vannak ránk, erről is érdemes beszélni. Az Én Én Én pedig kicsit közelebb enged Kozma Klaudiához.

Filmekről is írsz, mi alapján választasz?

Igen, bár ez frissül talán a legritkábban. Vannak azok a filmek, amelyek után csak azt kérdezed: Most akkor mi van? Vagy automatikusan némaságba burkolózol. Elindulnak a gondolatok és elindulnak az érzések. Én ezeket szeretem, és, ha nekem ad valamit, akkor lehet, adhat másnak is.

Kinek szólnak az írásaid? Van úgymond célközönséged?

Úgy gondoltam, a saját korosztályom számára lesz érdekes a blog, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a néhány évvel idősebbek alkotják a törzsközönséget. De szerintem kortól függetlenül mindenkinek szól, aki néha hajlandó egy kis időt szánni saját magára és az életére. És igen, talán kicsit több a kifejezetten női téma…

Sok visszajelzést kapsz? Hogy fogadod ezeket? Fontosak számodra?

Ha belegondolunk, egy-egy „like” vagy megosztás már önmagában visszajelzés. De igen, kaptam már üzeneteket és köszöneteket. Ezek nagyon megható dolgok, tényleg, őszintén. Valaki köszönetet mond neked azért, mert megfogalmaztad azt, amit Ő is érez, vagy egy-egy írás segített neki átlendülni a holtponton. Nekem fontosak a visszajelzések. Éppen ezért szeretném majd kicsit interaktívabbá tenni a blogot.

Lendület3

Akár egy online magazin is lehetne a blogod. Vonz az újságírás?

Vonz, igen. De csak abban az esetben tudnám elképzelni, ha nem kellene korlátok közé szorítanom magam. Egy „A legmenőbb csajszik módszerei” vagy „Így szerezd meg az álompasit” cikket képtelen lennék megírni. Vagyis de, képes, viszont ahhoz meg kellene erőszakolnom saját magam. Ahhoz, hogy online magazinnak nevezhessük a blogot állandóan és folyamatosan frissülő tartalomra lenne szükség minden kategóriában. Ezt pedig egy személyben munka és egyéb hobbi mellett elég nehéz kivitelezni, de nem tudnám elképzelni, hogy szerkesztőtársam legyen. Ez az én személyes blogom, akkor írok, amikor az ihlet megtalál és párosul hozzá idő is, de azt el tudom képzelni, hogy egyszer kiegészül szépségápolás és sport rovatokkal is.

Tanultál valaha írni?

Szerintem ezt nem lehet megtanulni. Ez vagy ösztönösen jön vagy sehogy. Szereztem diplomát kommunikáció –és médiatudomány szakon, de nem az újságírást választottam szakirányul, hanem a PR-t.

Honnan merítesz ihletet. Mi motivál?

Talán ezt a legnehezebb megfogalmazni. Bármikor és bárhonnan jöhet az ihlet. Meglátok valamit, arról eszembe jut egy gondolat, a gondolatból gondolatsor lesz. Vagy rám talál egy hangulat és nem enged el. Van, hogy éppen aktuálisan történik velem valami, ami bejegyzésért kiált. Előkerülhetnek régi érzések, elfeledett emlékek. Bármikor, bárhonnan, bármi.

Hogyan születik meg egy bejegyzés? Leülsz és jönnek a szavak, vagy előre megtervezed?

Az érzésvilág, egy-egy gondolat vagy konkrét mondat az, ami adott. A többi az gyakorlatilag spontán íródik hozzá. Előfordul, hogy a végére teljesen más születik, mint amit a bevezető soroknál gondoltam volna, de olyan is van, hogy végül nem kerül ki, mert úgy érzem, most nem tudom egy kerek egésszé formálni azt, amit akarok. Olyan nincsen, hogy eltervezem, hogy na, akkor csütörtökön írok a szerelemről, szombaton pedig a változásokról. Ösztönlény vagyok ilyen szempontból.

Fontos számodra a rendszeresség, hogy napról napra új írásokkal lásd el követőid, vagy inkább akkor írsz, amikor jön az ihlet?

Ez leginkább ihlet kérdése. Valamikor én is üresnek érzem magam és képtelen vagyok arra, hogy egy hosszabb bejegyzést írjak. Viszont a Facebook oldalt ilyenkor sem hagyom magára. Ekkor kerülnek elő a rövidebb, képes írások vagy egy-egy régebbi bejegyzés. A LélekTenger Facebook oldalának már több, mint 3800 követője van, nem hagyhatom őket magukra.

Mit jelent számodra az írás?

Szabadságot, őszinteséget, szenvedélyt, kreativitást, valóságot, álomvilágot, értéket, érzelmet, életet, lehetőséget, összegzést, kinyilatkoztatást, önismeretet, vallomást, Kozma Klaudiát.

Mik a jövőbeli terveid? Szeretnél komolyabban foglalkozni az írással? Mi lesz a blog sorsa?

Úgy gondolom, ez már mindig az életem része lesz. A blog addig fog menni, amíg vannak gondolataim és érzéseim. Viszont már egyre több olyan foszlány él a fejemben, ami valami teljesen mást kíván. Biztos vagyok benne, hogy egyszer fogok könyvet írni, mert akarok könyvet írni, mert vannak olyan dolgok, melyek majd ott állnak össze egy egésszé. Fejben már megvan hozzá a vázlat. Ami pedig nem az írás részét illeti, lassan sikerül visszatérnem a futók sorába, kezdődik a versenyszezon is. Illetve hatalmas lendülettel keresem az új munkahelyemet, úgy érzem, 2015-ben valahogy minden a helyére kerül majd.

Köszönjük Klaudiának a válaszokat!

Szerző:

Gellér Zsuzsanna
*"a narancsnak nincs szíve" bárcsak narancs lehetnék*

Szólj hozzánk!

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás