álmokkal eteted a valóságot – ajánló Szabó Anita verseihez

álmokkal eteted a valóságot – ajánló Szabó Anita verseihez

Ma Szabó Anita műveit mutatnám be nektek, az Erdélyből származó pszichológushallgató lányét, aki szabadidejében költészettel is foglalkozik. Talán olvashattatok már tőle, ha rákukkantottatok a 2016. júliusában indult Lélekboncoló című blogoldalára, de jelentek meg versei a Nő a tükörben oldalán, valamint a Polikróm Online Folyóirat hasábjain is.

Én is a pszichológia tanulmányaim alatt kezdtem el kacérkodni a publikálás gondolatával, bár csak prózában utazom, ezért kicsit össze kellett szednem a bátorságom, hogy leüljek ezt a cikket megírni. De kezdeti félelmeim rögtön eloszlottak, amint beleolvastam Anita verseibe, mert költői képei és frappáns szókapcsolatai rögtön magukkal ragadtak. De hogy lássátok, miről is írok éppen, nem is húznám az időt, hanem közszemlére tennék egy hosszabb részletet a költőlány egyik ismertebb verséből:

 

Már megint ugyanazt a rideg hálószobát nyitogatod

amihez még én sem találok kulcsot szobáimban

nem szeretném ha megint az emlékeimbe gázolnál

és villanyt gyújtanál rá, hogy

még mindig endorfin nekem halovány emléked.

Rá kellett döbbenem –

te csak melatonin vagy.

Csak sötétben látsz napvilágot

helyettesíted és álmokkal eteted a valóságot

amíg nincs mit élnem.

 

Hittem, hogy már régen

elmúlt tavaszok illata vagy

egy vastagabb csík az időintervallumon.

De valahogyan mindig

ezzel az értékeddel szorzom az időt

amelyet csak a múlt csillogtat vissza tükrömben.

 

Zsúfolt körutak éjszakai magányának vagy kabátja

ahol a ráció beárnyékolja az érzelmeket

majd hangulatot gyúr belőlük.

„Légy azzá aki vagy!” „Én, jaj, vagyok!”

-s a két önámítás taszítja egymást

a sötétség gyalogszegélymentes útjára.

 

/Léttelen lételem – részlet/

 

Mint látjátok, Anita nem a rímekben és a szótagok számolgatásában találta meg a saját költészetét, és nem is állapodik meg a felszínes leírásokon. Ő a mélybe tekint és a lényegre érez, szavakba zsúfolja a valóságot.

Végezetül, ha tetszett az előbbi vers, akkor ne hagyjátok ki a következőt sem, mert ez viszont egy olyan friss darab, ami még nem látott máshol napvilágot. 

 

lennék ágy ahogyan kilök magából

lennék reggeli ahogyan a torkodon akad

lennék lift ahogyan két emelet közé

szorít zsákutcába

elkésett villamos

elejtett uzsonna

megbotlott ügyetlenség

otthonfelejtett pénztárca

túlórázott munkanap

zivatar esernyő nélkül

áramszünet

villamospótló

 

Mindez csak azért, hogy

egy röpke pillanatig

haragodban lángoljak–

törj ki a zűrzavarból

a könnyfakasztó télszagba

találd el végre az éjszakai járatot

találj haza, ott várlak majd

akkorcsupán

egy pohár vized leszek már.

/Csak egy létra/