A szerző cikkei

Gagyi Rita

Gagyi Rita

A nevem Gagyi Rita. Erdélyben lakom, és negyedéves orvostanhallgató vagyok. A hétköznapjaimat betöltik a mázsás atlaszok, a professzorok előadásai, a fehér köpeny a kórházi osztályokon. Szeretem a tudományt, a szilárd tényeket, a pontos magyarázatot minden kérdésre, és a leghatékonyabb megoldást minden problémára. De az életben nem minden fekete-fehér, és nem létezik minden kérdésre kielégítő válasz. Úgy a tudományban, mint a saját életemben folyton a válaszokat keresem a kérdéseimre. Örök álmodozó vagyok, szeretek hatalmas célokat kitűzni magam elé, és igyekszem önmagam maradni a sikerhez vezető úton. Ezért írok, ez az inspirációm: fejleszteni önmagam, megélni és megérteni mindent ami körülöttem történik. Több ember szeretnék lenni egyszerre: orvos, művész, irodalmár, utazó. Szeretek nyitott szemmel járni a világban, és örömet lelni az apró dolgokban. Az írás egyfajta menedéket jelent számomra, az üres lap, a toll meg én. Szabályok nélkül.
Kisablak

Kisablak

Azóta nem tudott fejest ugrani. Azóta nem tudta mi a valóság és mi illúzió. Azóta nem találta a lelkét, bármerre kereste. Azóta nem tudta merre indult és miért megy abba az irányba. Azóta nem tud és nem is akar küzdeni…
Ismerd meg a szerkesztődet! – Ági

Ismerd meg a szerkesztődet! – Ági

Nekem jutott a megtiszteltetés, hogy bemutassam nektek legújabb szerkesztőnket, Kovács Ágit. Ági egy nagyon színes személyiség, szeret írni, kreatívkodni. Reméljük, hogy nagyon sokáig velünk marad, és kreativitását a Lendület Magazin oldalaiba is “beleszővi”. Kérésünkre Ági megválaszolt pár kérdést, amely segít…
Hogyan váltam értéktelenné

Hogyan váltam értéktelenné

Érték-telen. Éjszaka. Valamikor egy és két óra között azt boncolgatom, hogy mit is jelent az, hogy értékes. Valami olyansmit, hogy fontos, vagy inkább valami tág fogalom, ami magába foglal bizalmat és szeretetet. Valami egyedi, valami megismételhetetlen, valami olyan, aminek örül…
Ofélia

Ofélia

Hideg, nyirkos betonon lépkedett hazafelé, magára ölelve a kabátot. Cipője sarka nyikorgott egy kissé, s ez a csendes nyikorgás óriásra nőtt az utca házfalai között. Arcát finoman simogatta a szél, szemei könnyesen fénylettek, mint a porcelánbabáké. Talán pont olyan hidegek…
Álomtemető

Álomtemető

Mindazoknak, akik eltévedtek a sajátmaguk felé vezető úton, azoknak, akik sehol nem érzik otthon magukat, azoknak, akik nem tudják, hogy mi a következő lépés, és azoknak, kiknek lelkeiben vihar dúl – csomagold be a hátizsákodba a fogkeféd, egy kevés ruhát,…
Ismerd meg új szerkesztőnket! – Kitti

Ismerd meg új szerkesztőnket! – Kitti

Ahogyan az apró emberi hámsejtek, mi is, itt a Lendület szerkesztőségében folyamatosan cserélődünk, újulunk. Minden új arc egy új színt hoz a magazinba, és mi ennek felettébb örülünk. Boldog vagyok, hogy én mutathatom be nektek a legújabb szerkesztőnket, Katona Kittit,…
Utóíz(ed)

Utóíz(ed)

Előbb megőrjített a rettegés, hogy valaki mással látom majd és egy másik nő tartja karjaiban mindazt, amit én mérhetetlenül szeretek. Aztán megszületett bennem a kérdés: szeretem-e? A válasz nem volt épp olyan egyszerű. Hogyan múlhatna el a szeretet? Az a…
Lélek-univerzum repedések

Lélek-univerzum repedések

Amikor nem haragszol sem magadra, sem a világra. Nem keresel válaszokat, nem félsz, nem álmodsz, nem vágysz semmire. Amikor szemedbe már eleve megtörve érkezik a fény. Aztán még egyszer megtörik. Nem a könnyeken, csak az apró repedéseken. Amikor talán csak…
Maghasadás

Maghasadás

Hiszem, hogy az emberek nem véletlenül találkoznak egymással. Mint két csillag az univerzumban, nem véletlenül halad el egymás mellett billiárdnyi csillag közül pont az a kettő. Hiszem, hogy két ember megérintheti egymás lelkét, és egymásba érhetnek a legparányibb szinten, megváltoztathatják…
Hidak és falak

Hidak és falak

Különös dolog a sors, egymás mellé sodor különböző embereket. Valamit tanít nekik, valamit megmutat nekik, egyiknek a másikon keresztül. Megajándékozza őket szeretettel, érzésekkel, és idővel, de mindegyiket pont ugyanúgy veszi majd el, ahogy adta. Különös dolog, ahogyan a sors hidakat…
Vihar után

Vihar után

Arról, hogy végül úgyis elcsendesül a vihar. Hogy az élet nem tud akkora pofont adni, ami után nem tudunk talpra állni. Megtalálni saját magadat a csendben, és nem vágyni senki más hallgatására – talán ekkor forr össze a sebed. Nem…
A gyászról

A gyászról

Arról, hogy el kell gyászolni – élőket és halottakat – embereket és álmokat. Minden veszteség után marad egy űr bennünk, amivel nem tudunk mit kezdeni. Az a reggeli „legyen szép napod” üzenet, és az a bizonyos fél óra a nap…

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás