A szerző cikkei

Károly Dorka

Ott vagyok valahol a népzene és rock között, egy zongora és egy mikrofon mögé bújtatva, verseskötetek és divatlapok alá temetve, fényképezőgéppel bohóckodva mindenhol, Marilyn Monroet és Audrey Hepburnt bálványozva, és vintage ruhákat aggatva magamra. Ja, és persze kell lennie valahol egy rúzsnak is. ;)
Kultúránk kútjából – A népművészetről

Kultúránk kútjából – A népművészetről

A hagyományok őrzése minden embernek mást-mást jelenthet. Nem kell messzebbre mennünk családjainknál, baráti körünknél ahhoz, hogy végigmérjük szokásainkat, illetve azok saját kis történelmét. Vannak azonban közös hagyományok az egy nyelvet beszélő embereket illetően, kapcsolódási, osztódási pontok, rég elvarrott szálak közös…
Rövidségünk

Rövidségünk

A monitoron vagy a piszok, hajnali ébredésben az öt perccel tovább, hamis hang vagy hegedűn, gitáron, és a fekete szín a zongorán. Türelmetlen vagyok. Erre nincsen válasz. A türelemért cserébe add ide kezed. S én majd fülemhez emelve hallgatom, -ahogy…
Kilenc és háromnegyedik vágány

Kilenc és háromnegyedik vágány

Lábat váltok hirtelen, most a jobb pihen a balon. Keresztbefonom magam előtt a karjaimat, így, mindennek ellenállva üldögélek egy padon a váróteremben. Látod, így várlak téged. Ennyire görcsösen, ennyire tiltakozva. A négy méter magas olajzöld ajtókon másodpercenként szöknek be a…
Nyári naplóból

Nyári naplóból

Kelletlenül nézegetem magam a víztükörben, és arra gondolok, mégiscsak te vagy a visszhangom a tó alján. Az esti szél korbácsolta hullámok a nyakszirtem után már a fülemet nyaldossák, a lemenő nap fénye melegíti arcomat, ahogyan csobogva elterül a felszínen. Arccal…
Kávéscsészében

Kávéscsészében

Mint téli, kemény hidegben az iszony, és mint az ábécé végén az ipszilon, úgy vetek meg én -kis fiatal szökevény- minden titkon tartott arcpirulást, és a szeretésért való versenyfutást. Mert mit ér minden múló varázs, ha a végén úgysincs más,…
Köszöntelek a valóságban!

Köszöntelek a valóságban!

Nézd, az ott az én kis kertes házam a látóhatárod legszélén. Ahol nem látsz mást, csak a tátongó szakadékot, amely hozzád inkább közelebb ül, mint hozzám. Pontosabban a helyhez, ahonnan most szemléled mindezt, a szakadékot, a kertes házamat. Na, ott…
Minden vagy, meg a semmi

Minden vagy, meg a semmi

Hányszor, de hányszor próbáltam rólad írni. Nem megy. Vers vagy bennem, betűrengeteg, megíratlan, kimondatlan. Nagyobb vagy annál, minthogy egyszerűen papírra tudnálak vetni. Vannak napok, mikor már azelőtt összegyűrlek, hogy leírnálak. Vagy, hogy egyáltalán megfogalmazódnál a fejemben. Na meg a szívemben.…
Összegyűrtem az arcod

Összegyűrtem az arcod

Összegyűrtem az arcod, Zsebre tettem, majd átöltöztem. És máig én vagyok a ruhafogas, te meg a rá nem akasztott kardigán. Beléd burkolózom, mióta hűvösek a reggelek. Úgy vágyom rád… Úgy vágynék már érezni egy kis meleget, Mint csonttá fagyott faágak…
A divatblogger menyasszony – Gyaraki Niki blogja

A divatblogger menyasszony – Gyaraki Niki blogja

Imádjuk a divat- és szépségblogokat, ugye?! Ami engem illet, különösen sok időt töltök az internet ezen kínálatának böngészésével. Na de ezeket is megosztja sok-sok tényező, melyekre figyelve igyekszünk megtalálni azt az oldalt, ami a legtöbbet hozza ki belőlünk, ami legszebben…

Levelek

A kora esti szürkület még homályosan engedi láttatni velem a közeli dombokon pihenő várost. Az utcák labirintusa, akár kezeid értem nyúló illúziói a fejemben. Akárhányszor azt hiszem, kikeveredek közülük, csalódok. A város képe egészen érdekes ezekben az órákban. Mintha ebben…