A szerző cikkei

Hawartheh Sára Léna

Hawartheh Sára Léna

fehér. fekete.
jó. rossz.
fény. sötétség.
?
felismerni, hogy a sötétség nem gonosz. és a fény nem feltétlen jó.
a sötétség csak kifordított fény. a fény csak sötétben látszik igazán.
s nem vak(ít) a fény ugyanúgy, mint a sötétség? sötét fényem. fénylő árnyékom. hát nem pusztítotok és építetek egyszerre? együtt.

“A por siet. A kő ráér.”

“A por siet. A kő ráér.”

Amint nekiálltam, hogy értelmezzem e lényegében négy szó jelentését, rájöttem, hogy még sosem kellett elgondolkoznom azon, mi is az a por? Persze tudom, mi az, hiszen mindenhol ott tanyázik, hétről-hétre portalanítanom kell az erre a célra kifejlesztett eszközökkel. Máskülönben testem…
Fundamentum

Fundamentum

December fahéjillatú gyertyái égnek, május bazsarózsái kacérkodnak a szellővel, augusztus kalászai susognak, és november madarai csőrükben szürke felhőt tartanak. Minden egyszerre, egyetlen pillantásában.
Érzelemfestészet – interjú Cintivel

Érzelemfestészet – interjú Cintivel

Két hete olvashattátok az ajánlót, amit Cintiről írtam. Nagy öröm számomra, hogy ez az interjú elkészülhetett, fogadjátok szeretettel ennek a különleges lánynak a gondolatait. Önként jelentkeztél hozzánk, mi motivált ebben, mit vártál tőlünk, szerkesztőktől? Annak ellenére, hogy mindig is féltem…
Lelkek formaldehidben

Lelkek formaldehidben

Kezdem úgy érezni magam, mint egy haldokló beteg. Lábujjhegyen lépkedve közlekednek körülöttem. Anyám elmosogatott helyettem és közölte, hogy takarítanom sem kell. Még azt is megkérdezte mit hozzon enni, betakargatta a lábam nehogy megfázzak  és sürgősen lelépett, hogy hagyjon tanulni. Lehet…
Ön(re)kreáció

Ön(re)kreáció

Órákig csak metróztam, a frissen kreált, eldobható személyiségemmel. Feljebb húztam a szoknyát. Ha csináljuk, hát csináljuk rendesen. Végigsétáltam a körúton, hogy mindenki lássa a tökéletesre csiszolt hamis kristályokat. Még van időm.. Aztán mosolyogni. Kedvesnek lenni. Csevegni. Hajat babrálni. Táncolni. Utálom.…
Cseppfolyós tejüveg

Cseppfolyós tejüveg

Elkezdődött az a folyamat bennem, ami rendszerint decemberre szokott befejeződni: tejüveg bevonatot öltenek a nyáron oly átlátszó lélekablakaim. Összemosódik az egész világ, pacákban érzékelem. Mielőtt elhomályosul, néhány részletet választottam ki ma Nektek az elmúlt időszakból.
Elrepedt burok

Elrepedt burok

A felnőtt az, aki nem kér kegyelmet.” A Felnőtt felnőtt valamihez. A valami sok minden lehet, de legfőképp az élet. Az élet kegyetlen.. Örvénylő rendszerezett káosz, színdarab és ellentétek kusza halmaza. Itt-ott rózsaszirmok és csillagfény és néha harmónia. Felnőttnek lenni…