Az alkotás szerelmese – Interjú a Teadélután blog írójával

Az alkotás szerelmese – Interjú a Teadélután blog írójával

Sokatmondó egypercesek, mély gondolatok szavakba öntve, csodálatos versek. Ezek fogadnak minket, ha a Teadélután blogra tévedünk. Érdemes elkalandozni a már első látásra is megragadó oldalon, hiszen írójának van tehetsége, erre már az első sorokat olvasva rájöhetünk. Aztán nehéz lesz elszakadni, muszáj mindegyik műfajba belekukkantani, végigböngészni a nagyszerű írásokat, elmélyedni a szép mondatok, elmélkedések, verssorok közt. Igazi élményt ad nekünk az alkotó, és aki egyszer olvasta, biztos, hogy vissza fog térni hozzá! Nem is ragozom tovább, látogassatok el ti is TeAdélután-hoz!

Most pedig jöjjön a a blog alkotójával Adéllal készült interjúnk, aki nevét a blog címébe is ötletesen beleszőtte!

 

Mesélj kicsit magadról! Hogyan jött az ötlet, hogy alkotni kezdj?

Ebben az évben lépek a 25. életévembe. Jelenleg Londonban élek és dolgozom, de Budapest szerelmese vagyok, ott éltem már egy ideje és oda is szeretnék visszatérni hamarosan.  Gyerekkorom óta foglalkozom a művészet különböző ágaival. Írással, zenével, színészettel. Lételemem a kreativitás, a humor, a művészet. E nélkül nincs Önkifejezés. Onnantól, hogy hallottam a rímeket, a szavakat a fejemben, tudtam, hogy ez az, amit szeretnék. Alkotni!

 

Mit jelent számodra a művészet?

A művészet számomra Önmagamat jelenti. Nem csak az írás. A zene, a színészet. A festészetet még nem próbáltam, mert úgy rajzolok, mint egy nyolc éves iskolás, de tervezem, hogy kipróbálom. A művészettel fejezem ki magam. Imádok írni, alkotni. A versek mellett slameket, egysoros-egyperceseket írok. A jövőben szeretném megzenésíteni szövegeimet, így az életem két szerelmét, a zenét és az írást egyszerre művelhetném.

 

Mi az, amit adni tudsz az embereknek, azáltal amit csinálsz?

Természetesen nem jelenti mindenkinek ugyanazt az írásom, mint nekem, de mindenki megtalálja egyik-másikban egy kis részét, egy kis tapasztalást. Mosolyt csalni az arcukra, vagy egy könnycseppet a szemükbe. Egy érzést, egy dejavut, egy emléket.

 

Van valaki, akire felnézel, esetleg olyan művész, akit példaképednek tekintesz? Van kedvenc idézeted tőlük?

Kedvenc soraim mindenkitől akadnak. Szívesen merítek ihletet a mai írók, költők szerzeményeiből, versekből, dalokból, slamekből, rap szövegekből. Persze Ady Endre még mindig a top1, de kedvenceim közé tartozik a mai korból Bérczesi Robi, Szabó Balázs, Varró Dániel, Felcser Máté és még rengeteg sokan mások.

Kedvenc idézetet nem tudnék kiemelni, mindegyikben van egy- egy szó, szójáték vagy szóösszetétel, amit akárhányszor hallok, mindig megérint, vagy csupán mindig újra elgondolkodtat.

 

 

Mi az, amire a legbüszkébb vagy, mióta alkotsz?

Mindig van hova fejlődni, és magamon is minden írás után észreveszem, hogy ez más lett. Nem feltétlenül jobb, vagy szebb, de mindig van valami, amit hozzá tudok tenni. Büszke vagyok az írásaimra. Még arra is, amelyik az első volt vagy elég kezdetleges, mert onnan indult az egész.

 

Mi inspirál, vagy motivál a mindennapokban?

Azon dolgozni, hogy az legyen a „munkám” amit imádok csinálni, hogy minden nap egy új nap, új sorok, új bejegyzések.

 

 Mi az, ami boldoggá tesz?

Az apró dolgokat észrevenni. Egy hajnali kedves üzenet, egy reggeli napfény, egy ülőhely a metrón, egy mosoly, amely viszonzásra talál, egy köszönöm, a kutyám őszinte tekintete, egy forró fürdő, egy imádott dallam, egy új gondolat a fejemben. Minden, ami körülvesz.

 

Mik a további céljaid ezen a téren?

Folytatni tovább az írást, ameddig csak lehetőségem van rá. Természetesen én is álmodozom arról, hogy egyszer majd csak ezzel fogok foglalkozni, hogy 100%-ban a művészet tegye ki a napjaim és dolgozom is rajta, de persze nem erre alapozok. Amint már írtam is, elkezdem megzenésíteni a szövegeket, így még színesebbé próbálom tenni, még jobban megpróbálni átadni a szöveg mondanivalóját és a szavak mögötti érzéseket, érzelmeket.

 

Köszönjük a válaszokat a Teadáélután blog alkotójának, akit Instagramon is követhettek!

 

Szerző:

Gellér Zsuzsanna

*”a narancsnak nincs szíve”
bárcsak narancs lehetnék*

Szólj hozzánk!