A 2014-es évet ott folytatjuk, ahol abbahagytuk. Szenteste olvashattátok Hári Zsófia rajzairól szóló ajánlómat, a januárt pedig a vele készült interjúval indítom. 🙂
1. Hány éves korod óta tudod, hogy van tehetséged a rajzoláshoz?
Már régóta, egészen kiskorom óta. Emlékszem mikor Olaszországban nyaraltunk és kicsi lapokra örökítettem meg, amiket nap, mint nap láttam a városban, vagy a parton. Az egész család odavolt már azokért, amiket akkor „alkottam”. 4-5 éves voltam, amikor anyukámmal és apukámmal a rajzaimat beküldtük egy internetes rajzpályázatra. Természetesen eredményt is értem el velük. Általános iskolában rengeteg rajzpályázaton indultam, szinte mindegyikben ott voltam az első 3 helyezett között. Mindig kaptam a bíztatásokat, a pozitívumokat, a dicséreteket. Azt hiszem itt kezdődött el minden.
2. Képzed valahol magadat, vagy egyszerűen a magad mestere vagy?
2011-ben felvételiztem Zalaegerszegre az Ady Endre művészeti gimnáziumba. Mióta felvettek itt tanulok, itt képzem magam. Nagyszerű iskolába kerültem és úgy érzem a maximumot megkapom ahhoz, hogy fejlődhessek. A tanáraim kiváló alkotó művészek, segítenek, hogy sikerüljön és sikeres lehessek a továbbiakban. Nekik köszönhetek nagyon sok mindent!
3. Mióta vállalsz megrendeléseket is?
Körülbelül 2,5 éve nagy fejlődésen mentem át, azzal, hogy bekerültem ebbe az iskolába. Még most is azt veszem észre, hogy egyre jobban megy a rajzolás és a festés. Az gimnáziumi felvételim után kezdtem felkéréseket kapni és a mai napig vállalok is bármit, amit az emberek szeretnének. Igyekszem mindig a legjobbat kihozni magamból.
4. Hogyan néz ki nálad egy alkotási folyamat? (megrendelés, stb…)
Általában eddig közelebbi ismerősöktől kaptam megrendeléseket. Fényképről szoktam rajzolni, festeni. Meg szoktam érdeklődni az illetőktől, hogy mit is szeretne, mi az elképzelése, majd aztán próbálom azt megvalósítani. Mindent beleadok, hogy úgy sikerüljön, ahogy azt elvárják.
5. Volt már komolyabb kiállításod?
Legelőször, ha jól emlékszem általános iskolás koromban volt az első, egyik kedvenc tóparti büfémben. Bár ez még nem volt olyan komoly kiállítás. Aztán a későbbiekben 2012 márciusában rendeztünk anyukámmal és egy jó barátommal. Eredményesre is sikerült. A gimnáziumban készített munkáimból, valamint az itthoni rajzaimból, festményeimből válogattam ki azokat, amik számomra a legjobban sikerültek. 2014. február 15-ére pedig már le van fixálva a következő kiállításom itt Lenti környékén. Nagyon izgulok emiatt. Sok újdonsággal készülök. Terveim szerint nem csak festmények és rajzok lesznek láthatóak. Az a mostani elképzelésem, hogy egy olyan kiállítást hozzak össze, ami rólam szól és engem tükröz. Azt, amit én szeretek és azokat, akiket szeretek.
6. Meg tudnád fogalmazni, milyen érzés alkotni?
Minden alkotónak más lehet. Én megnyugszom, kikapcsolódok tőle. Nem tudok gondolkodni közben. Talán ez a legszebb benne. Csak én vagyok és az, amit csinálok, mert arra koncentrálok, hogy minden sikerüljön, rendben legyen. Hála Istennek eddig csak pozitív visszajelzéseket kaptam mindenkitől.
7. Melyik technika áll hozzád a legközelebb?
Egyértelműen kijelenthetem, hogy az aquarell. Imádok festeni..most már. Ebben az a vicces, hogy míg a gimnáziumba nem kerültem, soha nem festettem. Nem is szerettem és nem is tudtam. Aztán volt egy lehetőség, hogy választhattunk műhely órákból, hogy festészet, vagy kerámia műhelyre szeretnénk járni. Valamiért a festészet műhelyt választottam. Azt hiszem jobban vonzott ez, és egyáltalán nem bántam meg, hogy így döntöttem. Kipróbáltuk már a diópác technikát. A következő a tojás tempera és az olajfesték lesz. Kíváncsian várom mit sikerül alkotnom ezekkel.
8. Ezt a pályát szeretnéd egy nap a hivatásodnak tudni?
Mindenféleképpen ezt szeretném. Nem vitás. Azt csinálhatom, amit igazán szeretek és így a legjobb dolgozni. Folyton azt láthatnám, hogy az embereknek tetszik az, amit csinálok. Most is ezt látom, de még fejlődnöm kell sokat. Nagy álmom, hogy felvételt nyerjek a budapesti Képzőművészeti Egyetemre és festő legyek. Ezért teszek is. Hiszen most tudom megalapozni a jövőm.
