“Minden megérint. – Úgy látszik: sose nő be a szívem lágya”
Fodor Ákos
Valamikor régen, egy ugyanolyan napon, mint a többin megtaláltam Anna blogját. Tágra nyílt szemekkel görgettem végig a sorok között, és ámulva néztem a sorok közé beékelt képeket. Első pillantásra magával ragadott a stílusa és rögtön rendszeres olvasójává váltam. Aztán persze teltek a napok, hónapok, de Czpannuska csak alkotott, írt és tette ezt olyan könnyedséggel, mintha egy ecsettel a kezében született volna meg.
Ahogy ő is írja: “Az ecset és a ceruza számomra mindig a második volt, mégis első. Nekem nincsenek nagystílű terelgetőim, nem parancsolták kezeimet alkotásra, ők akarták így. Bánatomat leginkább egy üres lapba fojtom, mint sírásba, örömöm pedig pillanatok alatt változik színes képekké.”
A blogján oldalt a fent látható Fodor Ákos haiku-ja látható, ami nekem is elsőre feltűnt. Szinte már ezzel az idézettel hasonlítottam őt magamban. Gyönyörűen kifejezi Anna stílusát és életszemléletét. A lány, aki “szoknyás, naív festőként” emlegeti magát, vándorol az életnek nevezett vízben, közben egyetemen tanul, hegedül az ELTE Egyetemi Koncertzenekarában és nem utolsó sorban a Corvin Rajziskolában alkot és a szárnyait bontogatja.
Blogja: http://czpannuska.blogspot.hu/
Hozzá tartozó Facebook oldal:
www.facebook.com/pumpkinblog?fref=ts
Készüljetek, mert igazán egyedi és varázslatos lesz *-*