Sziasztok, kedves szerkesztő társak és kedves olvasók. Ismét elérkezett a szeptember és elhozott egy újabb tanévet. Van, aki nagyon várta van, aki kevésbé, pedig a suli akár egy jó móka is lehet. A sok felelés, dolgozatírás se vegye el a kedveteket, hiszen annyi pozitív dolog van mind ezek mellett. Én szerettem suliba járni, mert számomra egy jó poén volt. Legalábbis gondoskodtam róla, hogy az legyen. Íme, pár gondolat miért is ne csüggedjetek.
1. Azok a sulis szünetek…
A tanórák közti szünetet nem muszáj tanulással tölteni. Csináljatok sok közös képet, beszélgessetek. Gyönyörködjetek a csinos lányokban, vagy a helyes fiúkban. Én a barátaimmal töltöttem a szüneteket, és mindig sokat nevettünk. Szinte csak a mi nevetésünktől zengett a folyosó, és mindig vidáman mentünk még egy matek órára is, még ha tudtuk is hogy a vesztünkbe rohanunk.
Mi ezzel töltöttük ki a szünetünket
2. Puskázás, kibúvók, avagy néha meg kell szegni a szabályokat
Mindig azt mondják, nincs tökéletes puskázás. Nos… Azt kell mondjam, hogy tévednek azok, akik ezt állítják! Sőt, azok a tanárok is, akik azt mondják, hogy náluk márpedig nem lehet. Persze, ezzel nem arra buzdítalak titeket, hogy csaljatok, de bizony előfordulhatnak olyan esetek, amikor elfelejtettetek készülni, vagy épp valami oknál fogva, nem volt lehetőségetek eleget tanulni. Ilyen vészhelyzet-szerű esetekben, egyszer-egyszer talán „megengedett” a segédeszköz használata.
Ha már a számológép sem biztos a dolgában, akkor nagy a baj
3. After school, kirándulások, kikapcsolódások
Fontosak a suliban megkötött barátságok ápolása az iskola kapuin kívül is. Hiszen a barátság, nem csak az iskola épületén belül van jelen, hanem azon kívül is. Fontos, hogy olyan programot válasszatok, olyan kikapcsolódást, ahol mindenki jól érzi magát. Egy közös mozi, egy otthoni filmnézés a kanapéról, vagy egy közös termálfürdőzés. Az ilyen programok mind összekovácsolják az embereket, és emlékezetessé teszi az iskolás éveket. Érdemes a sulis kirándulásokon is részt venni, hiszen soha sem az a lényeg, hogy hova mész, hanem az, hogy kivel. A buszos vagy a vonatos kiruccanások is mindig jól telnek a megfelelő emberek társaságában. Mindig érdekes történetek születnek egy-egy ilyen élményből, amit aztán majd később, sokat fogtok emlegetni.
Meghódítottuk az Olasz partokat avagy Lost feeling
4. Miért is jó a suli…
Sokan panaszkodnak, hogy „ajh megint korán kell kelni” vagy „megint felelés és dolgozat”. De ne feledjétek el, hogy amíg iskolába jártok, szabadok vagytok. Kevés a felelősség, ráérősek a délutánok, szabad a hétvégétek. Oda mentek, ahova akartok, akkor, amikor akartok, és mindezek mellett ott van az a temérdek szünet is. Élvezzétek ki ezt a helyzetet, amíg még lehet, mert ha majd kikerültök a nagybetűs életbe, majd boldogan gondoltok vissza, azokra a bizonyos iskolás évekre, és majd felsóhajtatok a munka közepette, hogy de jó is lenne újra iskolába járni. Visszagondolva, majd nagyon vicces lesz jó néhány szituáció, ami akkor mondjuk nem volt az, és ilyenkor akaratlanul is elmosolyodtok majd.
Én túléltem 🙂
5. A hosszú szünetek
Érdemes az iskolai szünetekben is találkozni, ezzel is ápolva a kapcsolatokat. Hiszen egy nyári szünet – ami három hónapos – elég hosszú ahhoz, hogy a kapcsolatok kihűljenek. Ezért nem árt, ha összefuttok néha-néha. Mindenkinek jót tesz egy rég nem látott barát látogatása, vagy egy közös kaland. A legtöbb élményt talán iskolán kívül szerezhetitek, és ezek azok a pillanatok, amik összekovácsolják az embereket a hosszú évek során. Majd, mikor felnőttekké váltok, és mindenki elindul a maga útján, és az élet kit erre, kit arra az útra sodor majd, jó lesz újra találkozni egy rég nem látott ismerőssel, és egy pohár ital mellett nosztalgiázni.
Egy szép nyári este a Badacsony tetején
Számomra az iskolás évek vidáman teltek. Minden napban találtam valamit, amin egy jót nevethettem. Igyekeztem minél több képet készíteni, hogy majd mikor újra találkozunk az osztálytársakkal, tanáraimmal, barátaimmal, majd legyen min újra egy jót nevetni, és legyen mire koccintani. Boldogan tekintek vissza azokra az időkre, mert akkor voltam igazán szabad és független. A tavaszi, nyári, őszi és téli szünetekre, az évnyitókra, évzárókra, hiszen, a gyerekkoromból szinte már csak ezekre a napokra emlékszem.
