Búcsú levél

Búcsú levél

Feltámadt a szél a kertben,
az eső is eleredt.
Bőrig ázva vártam, hogy gyere meg.
Megfagyott a lábam is
mezítláb kint.
A pulóvered is elszakadt, véletlen…megint.
Kialudt a gyertya is.
Csonkra égett.
Elvágtam az újjam, de már nem is vérzett,
de találtam egy cicát,
olyan mint te.
Szélhámosnak hívtam, nem szerette.
Azt hiszem már elment.
Máshol tuti jobb,
itthagyta a zsémbes, keserű bolondot!
A cserépben van a kulcs,
pont mint rég.
Ha netán újra kellenék még,
vagy felagódhatnám, ugye?
Hisz már rég volt.
Azóta már az ősz is elmúlt.
Letört a fogas tegnap,
már bíztos öreg volt.
Megúnta, hogy nem lát idegen kabátot.
A mikró is bedöglött,
de nem is kár.
senki nem kér itt popcornt már.
Semmi nem a régi.
Azt hiszem elmegyek.
Csak nem akartam, hogy magammal vigyelek.
Mielőtt elindulnék,
akartam feledni…
Minden percet a romok alá temetni!

 

Kiemelt kép:https://wall.alphacoders.com/big.php?i=668083

Szerző:

Simófi Annamari
Nem a világ megváltását tűztem ki életcélomul, de ha néhány szavam, valaha szívekben talál otthonra, a mindenség problémáit nem oldom meg, de talán adhatok néhány perc nyugalmat a lelkeknek, miután újult erővel vívhatják saját harcukat a mindennapi sötétség ellen.

Szólj hozzánk!

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás