,,Bűntelen bűnhődés” – Farkas Tifani lélek-biopsziája

,,Bűntelen bűnhődés” – Farkas Tifani lélek-biopsziája

Amikor a látószögembe került Farkas Tifani, elgondolkoztam. Próbáltam visszaemlékezni, én mit csináltam 18 évesen, mi történt velem akkor. Nem jutott eszembe semmi más azon kívül, hogy akkor is, és ahogy mindig: az élettel küzdöttem (hogy éppen ellene vagy mellette, részletkérdés.) A helyzet az, hogy az alanyaim egyre fiatalabbak és egyre tehetségesebbek. Az igazság pedig az, hogy én ettől végtelenül boldog tudok lenni. Ma Farkas Tifanit, egy 18 éves, nagyon különleges festő, író lányt szeretnék bemutatni, aki szemtelen fiatalsága ellenére már most lepakolt arra a bizonyos asztalra.

Farkas Tifani

Tifani egész fiatal kora óta foglalkozik festészettel, hisz már általánosban alapfokú művészeti iskolába járt, majd a középiskolában is képzőművészeti szakot választott. Jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetemen képzőművészet-elmélet szakán tanul. Az írással állítása szerint akkor ismerkedett meg, amikor a festészettől egy kicsit távolabb került. Számára az alkotás, ahogy fogalmaz: bűntelen bűnhődés.

A festészetben aktuális problémákat dolgoz fel, mint például a body shaming, szexizmus. Rajzain tehát leginkább a testek, testrészek köszönnek vissza. Mostanában olajjal szeret dolgozni, leginkább a földszíneket használja (olajzöld, bézs, barna).

Írásaira leginkább a rövidebb formák jellemzőek: pársorosak, haikuk. Tifani azt a hipotézist  fejtegeti, hogyan lehet minél kevesebb szóval és formával, minél többet mondani.

Most valahol ott vagyok a két perc közötti életedben,
ott várlak, hol halandóból csönddé lettem,
amnéziát akarok és fehér vakságot,
fehér árnyékkal a fekete világot
s hogy szólj rám, ha végleg megérkezem.
/Lélek-biopszia/

Tifani nem csak külsőleg különleges, hanem a lelke is rendkívüli. Művészetét megvizsgálva nyilvánvalóvá válik, hogy minden megírt versnek vagy megfestett vászonnak mély mondanivalója van.

Haiku az ősznek
Mintha pihenne
– elfogadott pillanat
s kezem arcodon.
/Lélek-biopszia/

Azt hiszem, egyet kell értenem Tifani egyik tanárával, aki azt mondta: „Nagy veszteség lenne a kortárs képzőművészetnek, ha nem folytatnád…”

Bízom benne, hogy nem hagyja abba, és nemsokára arról tudósíthatok, hogy mely alkotásai kerültek kiállításra. Addig is, jövő héten még több minden kiderül Tifaniról, hisz vele is készítettünk egy interjút.

 

Szerző:

Széni (Póczek Klaudia)

Könyvekben élek. Az írók, és a műveik szereplői gerjesztik nekem a komfortos világomat, ahol én jól érzem magam. Azt hiszem, ha nem egy ilyen múlt lenne mögöttem, mint amilyen van, most nem értékelném az apró dolgokat, nem írnék, és nem lenne egy könyvjelzőm ,,A KÖNYVEK NEM BÁNTANAK” felirattal.

Szólj hozzánk!