Magazin

Szerkesztőink saját rovatát találod itt. Tapasztalatok, érzelmek és inspirációk hatására megírt személyes írások, melyek közelebb hoznak titeket hozzánk és minket hozzátok. Ha rossz napod volt, vagy csak olvasnál valamit szépet, akkor jó helyen jársz!

instant élet

instant élet

Van, hogy leülök, és nem csinálok mást, mint elképzelem az életemet, mondjuk tíz év múlva. Órákig képes vagyok ezt művelni. Mindegy, hol vagyok. Nem nagyon tud érdekelni, ha éppen hozzám beszélsz, úgy sem foglalkoztatnak úgy átlagban az emberek jó pár…
December 18.

December 18.

A szobában kuporogva talált rám ez a mindennél hatalmasabb, égig érő nyugalom. A rádió nem szól, a tv zaja sem hallatszik át a szomszéd szobából, semmi sincs, ami felébresztene a kora decemberi álomból. Hatalmasabb ez minden eddigi képzelgésemnél. Megöl ez…
Aludj csak, én álmodom

Aludj csak, én álmodom

Miről beszélgessünk ma? Legyen a szerelem. Akkor készíts ide, egy zacskó papír zsebkendőt. Egy üveg vörös bort. Két, inkább három tábla csokit. És egy hatalmas takarót. Egy kapcsolatban… Na, jól van. Az emberek utálják az olyan okos tojásokat, akik beszélnek,…
Égi tünemény

Égi tünemény

Az ablakon keresztül láttam, hogy szikrázik a fény. Nem tudtam mi lehetett az, de sejtettem, hogy valami égi tünemény. Soha nem láttam még ehhez foghatót, sem boltban kaphatót. Nem tudtam mi lehet az.. Közelebb akartam lépni.. de mikor el akartam…
hála

hála

Karácsony előtt mindig elbújok egy kis burok alá. Nem tudom, hogy az ünnepek miatt van, felkészülök a télre, esetleg a következő évre vagy egyszerűen csak a hó illat teszi. Ilyenkor nem szeretem, ha zavarnak. Bevackolom magam a hercegem puha kabátjába,…
Erőtlen

Erőtlen

Valami hiányzik belőlem, amit már magam sem tudom, hogy hol és mikor hagytam el. Ami egykor a mindent jelentette mára már csak egy gödröcske az arcomon. Ami egykor megvolt, mára hiánycikk belőlem. Fájdalom hasítja ketté lelkemet nappal, aztán este az…
Sivatagban bolyongva

Sivatagban bolyongva

Eső nélküli sivatag vagyok. Homokkal teli test, szívem az oázis. Talán nem több, puszta illúziónál. Elérhető semmi. Elérhetetlen minden. Szomjas vagyok, kiszáradt torkom segítségért kiállt. A perzselő nap táncol kifolyt véremen, kósza délibáb, semmi egyéb. Azt mondtad mennem kell, hát…
Hello idegen!

Hello idegen!

Hello régi ismeretlen ismerős! Ennyit gondoltam csak, mikor megpillantottam a zebrán. Újra a régi göndör haj, és a fehér napszemüveg. Odasandítottam, észrevett-e azért, megismer-e még ismeretlenül is. Persze meg. Most, hogy már nem számít. Régóta nem számít. Csak egy csintalan…
A Földön, az űrben, mindenhol

A Földön, az űrben, mindenhol

Én melléd ülnék a villamoson, még ha lenne is máshol szabad hely, tudod, rohadtul vágyom, hogy helyrehozzon két tequila, vagy egy pohár tej, mert már azért is, és csak azért is utánad nyúlnék két kezemmel, és azt mondanám, nem félek…
Majd egyszer…

Majd egyszer…

Néha úgy érzi az ember, mindent maga mögött hagyna. Szívére zárat festene, s a kulcsát messzire dobná, oda ahova a kétszínű emberek keze már nem érhet el, s a hazug szavak csak a szél suttogásává válnának. Egy olyan helyre, ahol…
Ne sírj papa!

Ne sírj papa!

Hallottam a szíved ijedt dobogását, a szipogásod hangját visszaverték a jégkék csempék. Megijedtem, mindig megijedek, ha kicsit más vagy. Kinyitottam az ajtót és figyeltem, hallgattam neszeid. Néhány pillanat múlva már kitrappoltál a fürdőszobából. Ott álltál, te az erős, nagy ember…
Itt lüktet bent

Itt lüktet bent

Itt lüktet bent. Valami még régről. De ez már nem az, ami volt. Ennyi maradt emlékül. Hamuvá lettél, porladó fadarab. Egy emlék. Ennyi, mi belőled szívemben megragadt. Itt lüktet bent. Egy éledő lélek. Szárnyait bontogató kismadár, ki a fagyban repülni…