Vendégírások

Csodák márpedig léteznek

Olyan hatéves forma körül lehettem, amikor először megéreztem Istent az életemben. Mindenre emlékszem. A napra, a helyszínre, hogy milyen ruhába öltöztetett anyám – mindenre olyan részletesen, mintha a legfontosabb élményem lenne. Nem történt semmi különös, én mégis megéreztem valamit. Hat…

Vendégírások

Fekvő férfiak

Vendégszerkesztő

1. Az érintés melegében végül Eltűnik a vágy a megismerésre, Majd évek hideg búcsúja után Az ismerttől való félelem teremt mégis szikrát a fájdalom kiégett, Hamvas mezsgyéire. 2. Rám nézni hogy merészelsz? Hogy mered a nevem kimondani? Hogy engedhette magának…

Vendégírások

Egykis másnap

Katona Kitti

Felhő Naphosszat ücsörgök a tetőnkön. Nem is tető, inkább egy rozoga felhő, Kemény, kényelmetlen, amiből úgy hullik az eső, Mint megannyi agyagcserép, Atomjaira hullik, mielőtt leér. Pont, mint a kapcsolatunk. Mi. Illetve én. Egykor ember, most egy kupac szén. Por.…

Vendégírások

Csak még egy kicsit maradj velem

Vendégszerkesztő

A gondolat talán elillanna, de én utána nyúlok, elkapom, nem engedem, pedig nekem lenne a legnagyobb szükségem rá, hogy elhagyjon. Megfogom, s szorosan ölelem, édesgetem, átrágom, ezerszer átfuttatom az agyamon, hogy beleégjen, mindig azt lássam magam előtt, nehogy elfelejtsem, az…

Vendégírások

fióknyi

Vendégszerkesztő

1. Fióknyi vagyok. De bennem elfér az egész univerzumod. Ha a zsebedbe teszel, akkora vagyok, hogy veled tarthassak, Mikor a hóhéroddal ölelkezel. Látod: nem létezem, ha nem akarod. Ha magadhoz emelsz, legyél akár a föld alatt is, Akkora leszek, Amit…

Vendégírások

L betű

Vendégszerkesztő

1. vagy az ég felejti el folyton, vagy mi, hogy nincs egymáshoz közünk. vadul kapálózunk valami akarás és pislákoló szeretet között az enyészet dísztermeiben csak egymás kilihegett levegőjén élünk és közben mi is olyan elhasználtak leszünk, mint a szén-dioxid. a…

Vendégírások

Olyan partok ezek

Vendégszerkesztő

Olyan partokra vágyom Ahol finom dallamokból Sodró hullámok épülnek fejem fölé Ahol a szél ringat el És a természet gyöngyöző szívverése. Olyan partokra vágyom, Ahol az érintés biztonságában Szabadulnak fel vágyak És nem a hidegség szikráiból Született merev lángokkal próbáljuk…

Vendégírások

Október 19.

Vendégszerkesztő

Pontosan egy éve, hogy a szilánkosra tört világom újra összeforrt. Az a világ, ami mindig a káoszban tudott csak létezni, a könnyek és az alkohol táplálta, ahol a fénybe mindig vegyült némi gomolygó, szürke köd. A tisztaságot csak hírből ismertem,…

Vendégírások

Inszomnia

Vendégszerkesztő

Mindig, mikor eldöntöm, hogy megismerem a végtelent, az ébresztőóra felriaszt. Aztán egész nap csak úgy teszek, mintha érteném, mit beszélnek körülöttem az emberek. Persze, értem. Dehogy értem. Döntések, sorsok, jóslatok, álmok, emlékek. De én a rossz döntésekben vagyok jó, két…

Vendégírások

Az utolsó állomás

Vendégszerkesztő

Krasznahorkai László Háború és háború című regényére Felszámolódott körülöttem minden elhúzódnak tőlem, nem szólítanak meg, és a köszönésem sem fogadják mint aki a dolgok legvégén jár már egyszerre vagyok kész a maradásra ahogy a fejvesztett menekülésre leírhatatlan sötétsége vesz körül…

Vendégírások

Hány nap még a világ?

Vendégszerkesztő

Tanuld meg ezt a versemet, -kedvesem, -barátom, mielőtt elszáll minden vigasz ami volt; ezen a rendbe sose tett világon, melyen mint lakat csüng oda fent a hold. Mert a vágy íze ingatag lesz, -végső, a szem majd alig tartja a…

Vendégírások

A tökéletes randevú

Vendégszerkesztő

A tökéletes randevú általában mindenkinek mást jelent. Álmodozunk a az első csókról, a tóparti sétáról, a hercegről a fehér lovon, aki majd a palotába visz, a habos esküvői ruháról, és az örök életen át tartó nagy szerelemről. Álmodozunk, nagyjából hat…