Csordulj, könnyem, mondta a rendőr – ajánló Philip K. Dick klasszikusáról

Csordulj, könnyem, mondta a rendőr – ajánló Philip K. Dick klasszikusáról

Újabb állomáshoz érkezett az Agave Könyvek projektje, amely a Philip K. Dick életmű újrakiadását tűzte ki céljául. Idén januárban a Csordulj, könnyem, mondta a rendőr című regény került sorra Faniszló Ádám vadonatúj, minimalista borítójával, amely tökéletesen tükrözi a történet főbb momentumait. Talán sokan olvastátok már ezt a történetet, hiszen magyarul már 2006 óta  forgalomban van Pék Zoltán fordításában, de talán vagyunk páran, akikhez most jutott el először ez a klasszikus. A John W. Campbell emlékdíjjal is kitüntetett regény eredetije 1974-ben látott napvilágot, Philip K. Dick karrierjének csúcsán, így számos elemében hozza a megszokott stílust és az íróra jellemző elemeket.

A cyberpunk előfutára gyakorta előrukkol az identitáskrízis, -zavar, -válság és a paranoia kérdéskörével, ezúttal is remekül építi be történetébe ezeket a témákat, ezért (is) tartozik a kedvenc íróim közé. Továbbá Philip K. Dick védjegyévé vált, hogy szinte mindegyik történetében felvillant egy krimi szálat, előbukkan a szerhasználat, valamint a fajnemesítés, esetleg a mutáns-téma. Ebben a regényben sincs másként, viszont a science fiction vonal a megszokotthoz képest kissé a háttérbe szorult, amit sajnáltam, mert nagyobb körítést és alaposabb magyarázatot is el tudtam volna képzelni a történet csattanójaként.

A felütés tetszett. Adott egy antihős, egy nagyképű és gazdag énekes, Jason Taverner, egy genetikailag megváltoztatott ember, aki mindenben felül múlja az átlagos halandókat. Hatosnak nevezik őt és a társait, akik önimádatuk oltárán feláldozzák az emberségüket, eltávolodnak mindenkitől, még egymástól is. Így élik tökéletesre szabott életüket, a világ pedig a lábuk előtt hever. Mindez megváltozik, amikor egyik napról a másikra főhősünk arra ébred, hogy egy senki. Mintha meg sem született volna, minden adata semmivé válik. Itt indul az igazi kaland, Taverner, a kisemberré vedlett szupersztár menekülésbe kezd, hogy elkerülje a munkatábort, kiderítse, mi történt a múltjával és visszaküzdje magát a milliomosok luxusába.

Kattant mellékszereplőkből sincs hiány: feltörekvő, tehetségtelen, ámde bosszúszomjas szerető, skizofrén okmányhamisító özvegy, vérfertőző kapcsolatban élő házaspár, függőségektől (legyen az szexfon vagy kábítószer) tönkrement nők, továbbá hasonszőrű társaik végig fenntartják a figyelmet és szórakoztatják az olvasót. Ha a célt olykor el is vesztjük a szemünk elől, abban biztosak lehetünk, hogy meghökkentő és mulatságos jelenetek váltják egymást. Megismerkedhetünk egy egész bolygón átívelő rendőri hatalommal, egy új típusú droggal és annak hatásaival. Az epilógus gyorsan lezavarja a szereplők utóéletét, ami elszomorított. Vártam volna valami csattanót, vagy fordulatot a történet végére, de csak “stáblistás” felvillanásokat kaptam. Nincs katartikus beteljesedés, vagy mindent elsöprő bukás. Ami elénk tárul, az csak az élet. A hétköznapi emberek sorsa sem több, mint a csendes elmúlás. Szívesen olvastam volna még a hatosok teremtéséről és képességeiről, a forradalom történetéről, hogy miért élnek diákok a föld alatt, miért sterilizálták a feketéket és létesítettek munkatáborokat. Sejtésem ugyan van, de azért jobban elmerültem volna a regény világában.

Összességében egy jó alapötlet, egy érdekes karakter és egy izgalmas világ tárul az olvasó elé abban a bizonyos Philip K. Dick-re jellemző pergő, szókimondó stílusban, amit a Álmodnak-e ​az androidok elektronikus bárányokkal? vagy a Kamera ​által homályosan c. regényeiben már megszokhattunk. Tulajdonképpen a Csordulj, könnyem, mondta a rendőr a kettő egyvelege, azzal a kivétellel, hogy a tudományos alap ezúttal csak némileg van kifejtve, inkább az önazonosság és az addikciók témaköre kerül előtérbe. Annak, aki szereti az összeesküvés-elméleteket, az alternatív jövőben játszódó történeteket, a különleges képességgel bíró emberekről szóló regényeket, vagy szívesen olvasna egy nem mindennapi krimit, amelyben nagy hangsúlyt kap a pszichológiai háttér és a drogfüggőség témaköre, az tökéletes olvasmányra lel ebben a könyvben.

A cikkben felhasznált képek forrása az Agave Könyvek promóciós anyaga