Vad, délibábos álmok útján élsz kicsapongó életet,
Drága bort iszol, olcsó nők társaságában,
S vásárolt csókok alattomos kamatjaként támad benned hamis érzelem.
A magány keserűsége sötét árnyként kíséri napjaid,
A szerelem számodra csak meddő vágyakozás,
Szomorú éveket farag köréd az ideológia éles baltája,
Pedig néha benned is felébred a valahova tartozás.
Elhallgatod, elhazudod azt ami kilóg a gondosan felépített képből,
És a végén csak egy eszköz maradsz érzelmeid elnyomásának kezében.
Írta: Lajtos Gréti
Kiemelt kép: http://wallpapercave.com/