Egy nagyon kedves Barátom versét hoztam ma el Nektek, melyben a gyermeki játékosság és az égbolt varázsa találkozik egy mesés pillanatra.
Rónai Éva:
A szivárvány
A szivárvány kinyújtózott, majd lenézett a Földre, egy kislányra, aki színes buborékokat fújva kacagott!
A szappangömbök szétszálltak a szélben!
A szivárvány nézte őket, majd hátradőlt, megigazított magán egy csíkot és miközben az ismerős színeket vizsgálgatta, mosolyogva csak ennyit mondott:
ügyes próbálkozás!