Egy izgalmas gondolatot továbbgondolni, történetté formálni… a legszebb emberi teljesítmények közé tartozik – interjú Marschall Józseffel

Egy izgalmas gondolatot továbbgondolni, történetté formálni… a legszebb emberi teljesítmények közé tartozik – interjú Marschall Józseffel

Most egy más világba kalauzollak titeket, itt nem a szépirodalom és a szépen megfaragott rímek kerülnek majd terítékre, mert Marschall József kilóg az eddigi interjúalanyaim sorából. Többségében feltörekvő bloggereket és írókat mutatok be, elsőkönyveseket és nagy reménységeket, viszont József már sikeres reklámszakembernek tudhatja magát, aki nem mellesleg két könyvet is megírt. 

József utóbbi könyve, a “Ha kell egy jó sztori” a Colorcom Kiadó gondozásában jelent meg, így volt szerencsém megismerni őt és ezt az interjú elkészíteni vele. Olvassátok szeretettel most az ő történetét.

Mesélj kicsit magadról! Kicsoda az a Marschall József?

Egy nagy gyerek, aki gondolatokkal zsonglőrködik, és szeret történeteket mesélni. Kreatív igazgató vagyok egy reklámügynökségen, ahol naponta kell a legkülönfélébb kommunikációs feladatokat megoldanunk, ismert vagy kevésbé ismert márkák megbízásából.Tehetséges emberekkel dolgozom együtt, ami önmagában is nagyon inspiráló. Szerencsésnek tartom magam, hiszen azzal foglalkozom, amit szeretek.

Mióta írsz? Hogyan jött az ötlet, hogy alkotni kezdj?

Az irodalom szeretete számomra családi örökség. Könyvek között nőttem fel, a legszebb emlékeim közé tartozik, amikor a szüleim vagy a nagyszüleim valamilyen érdekes történetet meséltek nekem. Anyám általában tanulságos mesékkel, apám pedig inkább vicces sztorikkal szórakoztatott. Némelyikre még ma is emlékszem. Ha megkérdezték, hogy mi leszel, ha nagy leszel, kapásból rávágtam, hogy író.

Mit jelent számodra az írás?

Kihívást és szórakozást. Egy izgalmas gondolatot továbbgondolni, történetté formálni, megtalálni hozzá a leginkább odaillő szavakat, a legszebb emberi teljesítmények közé tartozik. Számomra az írás nemcsak munka, hanem feltöltődés is, ami rengeteg energiát ad.

Van valaki, akire felnézel, esetleg olyan művész vagy szakember, akit példaképednek tekintesz?

Nem tudnék egyetlen embert említeni. Sokan vannak a környezetemben, akikre felnézek. Talán a legfontosabb számomra a barátnőm, aki szakmailag és emberileg is nagyon inspiráló. A munkámnak köszönhetően fantasztikus embereket ismerhetek meg, akik néha kissé őrültek vagy különcök, de az biztos, hogy van valamilyen különleges tehetségük, ami bármikor aranyra váltható. Szeretem a tökös figurákat, akik vállalják a kockázatot, és elég bátrak ahhoz, hogy a saját útjukra lépjenek.

A Colorcom kiadónál megjelent egy könyved. Mesélj róla, miről szól?

Amikor a külker főiskola elvégzése után megkaptam álmaim állását, és reklámszövegíró lettem egy multinacionális reklámügynökségen, hamar rájöttem, hogy ha szeretném meglátni az első névjegyemet, akkor villámgyorsan meggyőző történetmesélővé kell válnom, aki ontja magából az ötleteket. Gombnyomásra, határidőre kellett alkotnom, ezért megpróbáltam különböző technikákat kidolgozni magamnak, ami beindítja az agyamat. Megfigyeltem másokat, igyekeztem adaptálni a módszereiket. Az évek során rájöttem, hogy még a legátütőbb, díjnyertes tévé- vagy rádióreklámok is meghatározott mintázatok szerint épülnek fel. Külföldi szerzők tapasztalatait is figyelembe véve létrehoztam ezeknek a mintázatoknak a logikus rendszerét, amit úgy neveztem el, hogy Story Insight Model. A könyv ezt a rendszert mutatja be rengeteg izgalmas példán keresztül. Valójában egy könnyen megjegyezhető, egyszerű és hasznos módszerről van szó.

Kinek ajánlanád a Ha kell egy jó sztorit?

Azoknak, akiknek kell egy jó sztori, mert szeretnék izgalmasabb módon, a történetmesélés eszközeit felhasználva bemutatni az általuk gondozott márkákat. Itt mindenkire gondolok, aki részt vesz a reklámalkotás folyamatában. A könyv nemcsak a célközönség megszólításában segít, hanem abban is, hogy a kreatívok és a marketingesek megtalálják a közös hangot, és hatékonyabb legyen az együttműködésük. Régi motorosoknak és diákoknak, bennfenteseknek és kívülállóknak egyaránt izgalmas olvasmány, ha valaki szeretne bepillantani a kulisszák mögé, vagy kíváncsi az ötlet születésére és az alkotói folyamatra.

Hogyan találtál a Colorcom Kiadóra?

Hécz Attila barátom beszélt arról, hogy már több könyve is megjelent egy nagyon rugalmas, a hagyományos kiadói modelltől eltérő módszerrel dolgozó kiadónál, amit úgy hívnak, hogy Colorcom. Az első megbeszélések után gyorsan megtörtént az egymásra találás.

Alkotsz még más műfajokban is? Hol olvashatunk még tőled?

Első regényem, A szélparipa 2004-ben jelent meg. A magyar sport legszebb napjait idézi, az ötvenes éveket, amikor az atlétika aranycsapatát három Honvéd futó jelentette. Iharos Sándor, Rózsavölgyi István és Tábori László az Iglói istálló leghíresebb paripái voltak. Rendelésre futottak világcsúcsot, és ha az ’56-os nyári olimpiát nem télen rendezik, valószínűleg több érmet is hazahoztak volna. De közbeszólt a forradalom… A könyv Iharos szemszögéből dolgozza fel az akkori eseményeket.

Mire utal a könyv címe?

Ezt talán leginkább a könyv mottója fejezi ki, amit annyira szeretek és fontosnak tartok, hogy fejből tudom idézni: „A szélparipa, vagy eredeti nevén Longda, valójában egy darab papírlap, amire a tibeti szerzetesek az imáikat írják. Úgy tartják, hogy ha a szélparipa szabadon szállhat, az emberek boldogságért kiáltó könyörgése eljut az istenekhez.” Abban az időben, ha a sportolóink megnyertek egy versenyt, 100 ezer ember tombolt a Népstadionban, és egy rövid ideig mindenki boldognak és szabadnak érezte magát.

Mik a további céljaid ezen a téren?

Sajnos a könyv már antikváriumban sem kapható. Időnként külföldről is kapok kéréseket, hogy hol lehet beszerezni. Tervezem A szélparipa újrakiadását, és szeretnék a Ha kell egy jó sztori című könyvből tréninganyagot összeállítani. Vannak még további sztori ötletek is a fejemben, amit hosszabb, rövidebb formában biztosan meg fogok írni. Hogy ezekből lesz-e könyv, azt majd az idő dönti el.

Mi az, amire a legbüszkébb vagy, mióta írással foglalkozol?

Mindkét gyermekemet, vagyis A szélparipát és a Ha kell egy jó sztorit is ugyanúgy szeretem. Nem tudnék különbséget tenni köztük, bár két teljesen különböző műről van szó, hiszen az egyik egy regény, a másik pedig szakmai könyv. Az viszont közös bennük, hogy évekig tartó kutatás után fogtam hozzá az íráshoz, a stílus csiszolgatásához.

És végül, mi az, ami boldoggá tesz téged?

Ha azokat az ötleteimet és mondataimat kukázom ki, amit tényleg ki kell dobni, és ettől jobb lesz az anyag. A regényeknél, novelláknál ugyanaz a helyzet, mint a filmeknél. A vágás dönti el a végeredményt. Ha első olvasóként azt érzem, hogy minden a helyén van, se túl sok, se túl kevés, akkor abba lehet hagyni a munkát, és az jó érzéssel tölt el. Mint amikor valaki dobogóra áll egy verseny után.Azt érzi, hogy megvan, megcsináltam, és ez visszaigazolja a kőkemény munkát. De azt hiszem, a legnagyobb boldogság maga az írás, az alkotás folyamata.

Joe, köszönöm az interjút!

 

Ha a könyv vagy a szerzője felkeltette a figyelmeteket, az alábbi elérhetőségeket rájuk találhatsz:

Facebook oldal: https://www.facebook.com/Ha-kell-egy-j%C3%B3-sztori-180703788609299/?fref=ts

Behance: https://www.behance.net/gallery/38338167/Ha-kell-egy-jo-sztori

Itt rendelhetsz a könyvből: http://sztori.colorcom.hu/info.php