Egy lány szívdobbanásai az éterben-Ajánló Shaináról

Egy lány szívdobbanásai az éterben-Ajánló Shaináról

“Azt mondom, éppen annyira érdemes élni, mint meghalni, még akkor is, ha azt hisszük, hogy a világ csak rosszat ad nekünk. Mert a baj is jobb, mint a semmi. Mert ostobának kéne lennem ahhoz, hogy ne ragadjam meg a lehetőséget, amit kaptam. Mert az ego sosem fogja megengedni, hogy feladjam. Mert mindent el akarok venni, amit csak az élet fel tud kínálni. Mert mindig akarok egy holnapot, akkor is, ha rosszabb lesz, mint a tegnap – mert egyszer csak már nem lesz lejjebb, s a dolgok, akár tetszik, akár nem, rendbe fognak jönni. Mert még a szenvedés is kevésbé rémítő, mint megszűnni.”

Azon a napon rájöttem, hogy nem tudok erről a lányról semmit, mégis mindent tudok. Csak olvastam a sorait, szívtam magamba az érzéseit és csodáltam a világát. Fogalmam sem volt milyen színű lehet a haja, hogy szereti-e a lila színt, vagy éppenséggel ő is kedveli-e jó citromosan a teáját. De belebújtam a bőre alá és aztán egyszer csak olyan ütemre dobbant a szívem, mint az övé. Így kezdődött a kapcsolatom Shaina lelkével, ami azóta is egyre csak mélyül. Hisz semmit sem tudok róla igazán, mégis mindent tudok. Ez az éteri valami tölti ki a lelkemet minden egyes este és oldalra sandítva tisztán látom magam mellett Shainát, ahogy kibontja lelkét a mindennapi csomagolásból és formálja szavakká lelkének rezgéseit, hisz ahogy írja is: “Lassan 18 éves vagyok, és az egyetlen dolog, amiben különbözöm másoktól, annyi, hogy esténként névtelenül kiöntöm a lelkemet az éterbe.” Elmondása szerint egészen más, mint amilyennek elsőre látszik, az emberek félreismerik és egyáltalán nem olyan érzéketlen és elérhetetlen, mint amilyennek tartják. Ő is épp olyan sérülékeny és ügyetlen, mint a körülötte lévők.

“Pesszimistának tartanak, pedig én igyekszem kalandként felfogni az életet. Ahhoz tartom magam, hogy minden egyedi és megismételhetetlen, de semmi sem végleges.”

Shaina

Shaina

 

2011 óta vezeti a blogját és ez idő alatt, nem kevesebb, mint 43 feliratkozóra tett szert és még kitudja mennyi ismeretlen, függöny mögött lapuló olvasója van. Fiatal kora ellenére igazán éles látással tekint a világra, mintha már mögötte lenne az egész univerzum. És talán így is van, hisz különleges zenékkel tűzdelt bejegyzései arról árulkodnak, hogy bár 18 éves, átjárta már a mennyet és a poklot, döntött már helyesen és helytelenül is. És ami a legfontosabb, hogy ezeket a dolgokat nem fél bevallani. Kíméletlenül a szemünk elé tartja és talán saját magának is tükröt mutat, hogy “Igen, ez vagyok én”.  Ha kell saját magát szidja, álmai felkeresésére biztatja önmagát, vagy éppen az összekuszálódott érzéseit próbálja meg tisztázni.

“Mindenki fél a következményektől. Egy helyben toporognak, kifogásokat gyártanak, és közben reszketnek. Azt hiszik, ez az egyetlen esélyük. Rettegnek a hibáktól. Én azt sem bánom, ha hibázom. Nem rémít meg a bukás gondolata. Azt hiszem, olyan nagy és végtelen ez a világ, hogy még az elkövethető legnagyobb hiba sem változtat rajta.”

Remélem felkeltettem az érdeklődéseteket Shaina blogja iránt. Legyetek részesei ti is az éterbe kirobbanó szívdobbanásainak, útkeresésének, jó és rossz pillanatainak, és találjátok meg benne magatokat, ahogy én is. Figyeljetek az apró jelekre, utalásokra, fedezzétek fel a sorok között a saját félelmeiteket, ki nem mondott gondolataitok és az eddig meg nem élt boldog pillanataitokat is. Tartsátok a lelki szemetek előtt ezt a gondolatot tőle, és ne engedjétek, hogy ti is csak egy kopott fénykép rég elfeledett arcai legyetek:

“Mintha az emberek mást se tennének egész életükben, csak meghalnának. Semmit az ég világon, amire emlékezni lehet. Csak az arcuk marad meg egy fényképen, meg néhány ócska ruhájuk egy szekrény alján.”

Shaina blogja: 
http://shainasheartbeat.blogspot.hu/

 

Szerző:

Örökösen kutatok valami megfoghatatlan iránt. Amiről csak néha hallani suttogásokat. Szeretni vágyom, gyűlölni nem tudok. Soha, senkit, semmiért. Emberek formálnak, gyúrnak össze napról-napra. Öleléseik, néma megértéseik, mosolyuk, csókjuk tesz azzá, aki vagyok. Egyébként örökös álmodozó, színtévesztő és lila mániás, aki nem tud és nem is akar egy olyan világban élni, ami nem az övé.