Egy tavaszbanragadt vallomás

Egy tavaszbanragadt vallomás

Elvesztem
Nevetek bele a vállamba, miközben huncutul feléd sandítok
Az ajkamat beharapom, nehogy kuncogássá fajuljon
a szám szélén kunkorodó gyöngysorszerű mosoly.

Elvesztem
Szólalok meg újra és várom
Hogy te is mondj végre valami okosat
Talán magyarázd el, hogy amit történik az nem valami elmúlásféle
Hanem könnyed tavaszi játék
Szélpajtással meg a virágokkal

Elvesztem
mondom, most már minden csibészség nélkül
kacéran-komolyan
Szeretném, hogy kimondd
Praktika meg taktika ez, nehogy anyámék nyakán maradjon a stafírung
Meg vele én is.

Elvesztem.
Nyög fel bennem valami mélyen
panaszkodik a lelkem

Elvesztem
és te nem fogsz megkeresni

Se a ma
Sem a holnap
Sem az örökre

Forrás: pinterest.com

Forrás: pinterest.com

Szerző:

Horváth Margaréta
"Ha itt nem találsz, keress meg ott."

Szólj hozzánk!

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás