Egy vers arra is jó, hogy az ember megálljon egy pillanatra – interjú Ferger Annamáriával

Egy vers arra is jó, hogy az ember megálljon egy pillanatra – interjú Ferger Annamáriával

Két hete írtam nektek egy verseskötetről, amelyet az Underground Kiadó színei alatt alkotó költőnő, Ferger Annamária küldött el nekem. A különleges hangulatú könyv szerzőjével ezúttal egy érdekes interjút olvashattok. Annamária mesél nekünk az alkotásról, a versei születéséről és jövőbeli terveiről is.

Mesélj kicsit magadról! Hogyan jött az ötlet, hogy alkotni kezdj?
Ferger Annamária vagyok, és már 6 éve foglalkozom írással. Nem tudom megmondani pontosan az okát annak, miért vettem kézbe először a tollat, egyszerűen csak megalkottam első versemet a gimnázium első osztályosaként, amit utána követett a többi. Kezdőként gyatrára sikerült a legtöbb, végül legjobb barátnőmmel karöltve egymást támogattuk, és próbáltuk fejleszteni magunkat az írás terén. Egyre több érzést, egyre több témát kezdtünk el boncolgatni, a kezdeti egyszerű megfogalmazásmódunkon is csiszoltunk. Arra vigyáztam, hogy nagyon elvont verseket sose írjak, hisz az akkori olvasóköröm nehezen tudta volna értelmezni őket.

Mesélj a művészetedről! Mit jelent számodra?
Az írás számomra sokat jelent. Kikapcsolódás, hiszen ha írok, legtöbbször elvonulok, hogy magam lehessek, kizárom a külső zajokat a fejemből, és csak a sorokra, a versszakokra figyelek. Illetve számomra békét és nyugalmat is jelent, hisz legtöbbször a bennem felgyülemlő feszültséget ki tudom adni magamból, ha papírra vetem, szavakkal testesítem meg az érzéseimet, verset alkotok belőle. A versek nekem olyanok, mint a levegő, hiszen az életem részét képezik. Nem ugyanaz az ember lennék nélkülük. Miután megszületik egy új vers, elégedetten dőlök hátra.

Mi az, amit adni tudsz az embereknek, azáltal, amit csinálsz?
Egy vers arra is jó, hogy az ember megálljon egy pillanatra, és elgondolkodjon az olvasottakon. Sok fájdalommal megírt vers között fellelhető pár buzdító versem is. Megmutatom az embereknek, hogy érezni muszáj, és nem szabad megfutamodni attól, ha fáj valami. Küzdeni kell tovább.

Sok Olvasóm jegyezte meg már, hogy pontosan megfogalmaztam azt, amit ők is sokszor éreznek, csak ők nem tudnák megfogalmazni pontosan, mi is az igazából, amit gondolnak, éreznek.

Van valaki, akire felnézel, esetleg olyan művész, akit példaképednek tekintesz?
Mint mindenkinek, nekem is van példaképem, és ez Arany János. A csendességével, szerénységével nagy hatással volt rám. Nem kérkedett azzal, hogy ő jól ír, inkább csendben meghúzódott, és pironkodva fogadta az elismerő kritikákat. Halkszavú volt, és nagyon tehetséges.

Mi az, amire a legbüszkébb vagy, mióta ezzel foglalkozol?
Ezen a kérdésen sokat gondolkoztam. Sokkal inkább tudnék válaszolni arra a kérdésre; mi volt a legnagyobb örömöm, mióta írok? Magam részéről az a pillanat okozott örömöt, amikor először a kezembe foghattam a Néma utazás c. kötetemet. De hogy mégis mire vagyok büszke? Talán arra, hogy nem adtam fel, hanem újra és újra tollat ragadtam, még akkor is, mikor támadás vagy épp közöny ért. Kitartok, és csinálom tovább, hisz vannak Olvasók, akiknek tetszik, amit csinálok. De büszke vagyok azokra az író-és költőtársaimra, akik általam közvetve ragadtak ismét tollat, és alkotnak azóta is.

Tavaly jelent meg a Néma utazás c. köteted. Honnan jött a kötet címe?
Sokáig tanácstalan voltam, mégis mi legyen a kötet címe. Aztán egyszer csak bevillant az a szó, hogy utazás, és onnan már csak egy megfelelő melléknévre volt szükségem. Mikor először összeállt a fejemben ez a cím, hogy Néma utazás, tudtam, ez lesz a megfelelő. Az utazás az élményt jelöli, hisz olvasás közben egy új tájra kalauzolom el az Olvasót, mély érzésekkel bombázva őket, míg a néma szó arra utal, hogy csak leírt szavakkal üzenek, nem ejtek ki egy szót sem.

Hogyan találtál a kiadódra?
Nehéz menet volt megfelelő kiadót találnom. Első lépésben felkerestem azokat a kiadókat, akik vállalnak kötetkiadást is, aztán a bekért ajánlatok alapján választottam ki a számomra legmegfelelőbbet, az Underground Kiadót, ahol készségesen választ kaptam minden kérdésemre, még akkor is, ha kényes dolgokra irányultak is. Csak ajánlani tudom őket, hisz azt kaptam tőlük, amit vártam, nem csalódtam bennük.

Mi inspirál, vagy motivál a mindennapokban?
Bármi képes inspirálni, ihletet adni az íráshoz, bár leginkább a velem megtörténő események, és az ezzel járó érzelmek váltják ki egy újabb versek megszületését. Lehet az egy röpke pillanat, amit átéltem, vagy egy hosszan tartó érzelmi hullámvasút, ami nem hagy nyugodni, s csak úgy tudom elengedni, ha kiírom magamból. De van, hogy csak bevillan egy szó az elmémbe, és tudom, hogy ez köré egy több versszakos vers falait kell felhúznom.

Mi az, ami boldoggá tesz?

Boldog vagyok, hogy egyre több emberhez jut el a könyvem, illetve a munkásságom. Úgy gondolom, ennél jobbat nem is várhatnék.

Mik a további céljaid ezen a téren?
Természetesen folyamatosan készülnek a versek, és szeretném, ha újra összegyűlne egy csokorra való, de most kicsit más oldalról mutatnám meg magamat. A borongós, szomorú verseket most felváltják a pozitívabb, reményteljesebb, boldogabb versek.

 

Emellett Annamária elmesélte, hogy hamarosan szeretné megjelentetni első, már előkészületben lévő regényét, melynek címe egyelőre még bizonytalan. Nagy reményeket fűz hozzá, így reméli, tetszeni fog az Olvasóknak. Ifjúsági dráma kategóriába sorolja a leendő művet, lesz benne fájdalom, csalódás, romantika,  a végére pedig egy hatalmas megdöbbenést tartogat! 

Köszönöm az interjút!

 

A költőnőt itt érhetitek el:

https://m.facebook.com/fergerannamaria/?ref=bookmarks

https://moly.hu/tagok/ferger-annamaria

Szólj hozzánk!