“Egytől-egyig belőlem, neked. ” – interjú Katona Kittivel

“Egytől-egyig belőlem, neked. ” – interjú Katona Kittivel

“Mindenki fél megmutatni ki is lakozik benne valójában és valami földöntúli erőre, bátorságra van szükség, amikor az ember mások elé tárja az írásait. Nem csak az írásait, hanem a legbelső gondolatait, az érzéseit, a szívét, a lelkét, szőröstül-bőröstül, úgy, ahogy van. Ilyenkor az ember úgy érzi, védtelenné válik, hogy sebezhető lesz mások számára. Kitti mégis elővette azt a földöntúli bátorságot és elkezdte irányítani az életét. Magánkiadásban megszületett első kötete.”   – az előző heti ajánlóból idéznék Nektek, mert ennél jobban még egyszer nem tudom megfogalmazni. Fogadjátok sok szeretettel Katona Kittivel készült interjúmat!

Több, mint egy éve egy ajánló és egy interjú is készült veled. Azóta is élénken megmaradt bennem a neved. Mondd csak, ennyi idő alatt, hogyan jutottál el idáig?

Elég meglepő számomra, hogy csupán ennyi idő telt el. Mégis a szárnyát bontogató pár verssel bemutatkozó lányból más ember lett. Úgy érzem ez az egy év alatt rengeteget fejlődtem és a verseim dédelgetése közben felnőttem. A kötet elkészülésében mentorom, Albert Tímea rengeteget segített. Szakmai tanácsokkal látott el és olykor a lelkemet is pátyolgatta és nem engedte, hogy feladjam. Rengeteg nehézkes hónapon vagyok túl, de szerencsére átlendültem az akadályokon és már a kezemben tarthatom saját könyvemet.

Ugye tudod, hogy sikerült, amit egy évvel ezelőtt megfogalmaztál?! Csak, hogy idézzek Tőled: “Verseket írok, amiket egyszer majd össze lehetne gyűjteni és egy verseskötetként publikálni.” Végül viszonylag elég hamar meg lett az a verseskötet! Milyen érzés, hogy a gondolataidat egy könyv formájában tarthatod a kezedben?

Hihetetlen és fantasztikus érzés, hogy valóra vált ez az álmom. Nem hittem volna, hogy ilyen hamar eljön ez az idő. Őszintén szólva, ijesztő kissé az érzés, hogy írtam egy könyvet. Természetes örülök ennek a sikernek, de meg is rémít. Hiszen ezek a versek a belső énemet, a lelkemet tükrözik és felfedik a bennem lakozó gondolatokat. Ezek pedig most már bárki számára elérhetőek, akárki belém láthat.

Ha pár sorban össze kéne foglalnod a kötetet, mi lenne az, amit mindenképpen kiemelnél belőle? Hogyan fogalmaznád meg, hogy miről szól?

Lényegében a fülszöveg erre a kérdésre ad választ. Mindenképp szerettem volna valami frappáns szöveget látni a könyv hátulján, ami majd felkelti az olvasók figyelmét, de mégis elmondja, hogy miről szól a kötet.

Kannibalizmus az egész.
Én kivágtam egy darabot
magamból és eléd raktam.
Te pedig most
a kezedben tartva fogyasztod
el. Emészted soraimat
és próbálod magadba illeszteni, de
a darabkák csupán
hasonlóságot mutatnak. Ezek
az én darabkáim. Mind.
Egytől-egyig belőlem,
neked. Hol lyukat vájnak szavaim,
hol pedig beforrasztanak egy heget.
Az már rajtad áll, hogy a
                                         szádba miként veszed.

Neked is olyan rögös volt a könyvkiadás útja, mint sok más szerzőnek, vagy úgy érzed viszonylag neked ment minden, mint a karikacsapás?

Sok rossz tapasztalatot hallottam és főként azt, hogy milyen nehéz is ez a folyamat. Szerencsére én ezt nem így tapasztaltam, de lekopogom. (kopp, kopp, kopp) Eleinte kiadónál akartam szerződni. Erről kikértem olyan emberek véleményét, akiknek már jelent meg könyve. Szinte mindenki azt tanácsolta, hogy vállaljam be a magánkiadást. Így utólag már tudom, hogy megérte hallgatni rájuk. Szerencsére a nyomda, akik elkészítették a könyvet, nagyon jó partnerek voltak. Segítettek mindenben és hamar kész is lett a kért példányszám, úgy, ahogy megálmodtam.

Illusztráció a Másik én című könyvből

Mi ihlette a borítót és ki tervezte?

Semmi ötletem nem volt a borítót illetően. László Emese viszont a segítségemre volt. Ismertem már korábbról is és tudtam, hogy gyönyörűen tud rajzolni. Félve felkerestem és nagy szerencsémre vállalta, hogy készít 3 illusztrációt a könyvbe és megtervezi a borítót is. Teljes mértékben szabad kezet adtam neki. Volt egy elképzelésem, de az se volt tiszta, így nem is akartam beleszólni, hisz ez nem az én területem. A borítón lévő rajz a címadó vershez készült, míg a fejezetkezdő illusztrációk az adott fejezet címéhez, amik egy-egy versből kiragadott sorok. Én maximálisan meg vagyok elégedve Emese munkájával és itt is nagyon szépen köszönöm!

Milyen hosszú időszakot ölelnek fel az írásaid?

A kötetben szereplő versek nagyjából másfél év alatt születtek meg. Van köztük olyan, ami korábbi emléket idéz fel. Pontosan nem tudnám behatárolni, hogy mekkora ez az időintervallum, de nagyjából 2, 2 és fél év lehet.

Pár oldal leforgása alatt több impulzus is ért engem, szomorúság, boldogság, szerelem, csalódás, gyász. (Ha jól értelmeztem. ) Elmondod milyen struktúra, vagy időrend szerint épül fel a kötet, vagy összevissza ugrálunk az időben?

Örülök, hogy rátaláltál benne minden érzésre. A legtöbben csak a szerelem által megélt tapasztalatokat fedezik fel a sorok között. Elismerem, több szöveg is van, ami szerelmi bánatnak értelmezhető, de valójában a gyászt takarja. Néhány helyen próbáltam elfedni, hogy ne legyen világos a mondandóm és az olvasó a saját lelki világa szerint lásson bele dolgokat. A versek nem időrendileg vannak elhelyezve és nem is érzelmek szerint. Leginkább a fejezetcímek, amik behatárolták a három külön kis részt. Az első fejezet leginkább az életet, a második a szerelmet és a harmadik a gyászt mutatja be, de van néhány szöveg, ami más helyre került. Szóval lényegében össze vissza vannak, de mégis egyfajta rend szerint.

Hogyan reagált a környezeted könyvre? Meglepődtek, vagy már egy ideje tervben volt?

A közeli ismerőseimet nem lepte meg túlzottan, hiszen tudták, hogy nagy álmom ez a kis könyvecske. A legtöbb embert viszont meglepetésként érte, hisz sokan nem tudták, hogy szoktam írni. Ők leginkább úgy tudták, hogy csak a sport lebeg a szemem előtt. Sosem vertem nagydobra, hogy írok és máig zavarban vagyok, ha valaki felhozza ezt a témát. Azért remélem, hogy lassan megbarátkozok azzal, hogy kiderült ez a kis “titkom”.

Katona Kitti: Darabokban

Várhatunk Tőled újabb könyveket verseskötet vagy regény formájában? Mi a következő mérföldkő? Természetesen csak akkor, ha ez nem kulisszatitok!

Szeretnék a jövőben újabb verseskötet publikálni. Ehhez már van is pár szövegem. Következő alkalomra egy terjedelmesebb könyvet szeretnék kiadatni és nívósabb írásokkal. A Másik én-ben vannak olyan versek, amiket a mostani tudásommal már másképp írnék meg, vagy csak a fiók mélyén tartanám. Azt viszont nem bánom, hogy ezek az írásaim is bekerültek a kötetbe, mert így láthatom őket nap, mint nap és tanulhatok belőlük. A versek mellett pedig szeretnék írni egy regényt, amihez már vannak ötleteim és lassacskán kezd is kibontakozni a cselekmény a fejemben. Még kacérkodok a leírásával, de szeretném a következő Aranymosás pályázatra megírni és beküldeni.

Mit tanácsolnál a szárnyukat bontogató fiataloknak? Milyen irányba haladjanak, ha könyvet akarnak kiadatni? Van olyan kulcsfontosságú dolog, ami egyszerűen elhanyagolhatatlan?

Ne adjátok fel! Sokan fogják szeretni a munkáitokat, de lesznek olyanok is, akik el akarnak tántorítani a céljaitok elől. Ne hagyjátok nekik! Mutassátok meg, hogy ti igenis képesek vagytok valóra váltani az álmaitokat. 

Köszönöm Kittinek a közreműködést, egy igazán jó élmény volt! Sok sikert a továbbiakban is!

Könyvet pedig ITT és ITT rendelhettek!

Kiemelt kép forrása: Katona Kitti

Szerző:

"Hiszek a rózsaszín világban. Hiszem, hogy a nevetés a legjobb kalóriaégető.Hiszek a csókban, lehetőleg sok csókban. Hiszek abban, hogy erősnek kell lennünk, mikor úgy tűnik, hogy minden rosszra fordul. Hiszek abban, hogy a boldog lányok a legcsinosabbak. Hiszek abban, hogy a holnap egy újabb nap!Hiszek a csodákban." /Audrey Hepburn/