Együtt lélegzünk – ajánló a Szerdai gyerek című filmről

Együtt lélegzünk – ajánló a Szerdai gyerek című filmről

„Hát, ha van film, amivel együtt lélegzel..” – kezdtem meg pár napja az élménybeszámolómat a Horváth Lili által rendezett Szerdai gyerekről, aminek a hatását azóta is érzem a bőrömön.

Mikor hónapokkal ezelőtt rábukkantam a film előzetesére, elhatároztam, hogy én ezt a filmet feltétlenül meg fogom nézni, ha törik meg szakad is, viszont hiába volt a kezdeti nagy elhatározásom, a dolog idő és vetítés szűkében végül elmaradt, pár napja azonban végre sikerült pótolnom az elmaradásom és nagyon is megérte várakoznom. Teljesen a hatása alá kerített.

Forrás: mozi-dvd.hu

Forrás: mozi-dvd.hu

A történet főszereplője Maja, egy 19 éves, éppen csak a gyermekotthonból kikerült lány, akinek azonban már van egy négy éves kisfia, Krisztián, aki szintén abban a nevelőotthonban él, ahol az édesanyja is nevelkedett. Maja érte, az ő felügyeleti jogáért harcol, dolgozik. Ezért élve az éppen induló mikro hitel program nyújtotta lehetőséggel, ennek keretében saját vállalkozást indít, hogy végre magához vehesse a gyermekét.
A dolgot többek között megnehezíti Krisztián apja, aki autók feltöréséből tartja fenn magát, bántalmazza és birtokolni akarja a lányt, szóval Maja új terveit nem nézi jó szemmel, igyekszik őt visszarántani.

A film Maja küzdelmébe enged betekintést, bemutatja, hogyan válik mindinkább anyává egy olyan lány, akit nem nevelt fel az édesanyja és hogyan indul el önállósodása, felnőtté válása, létezik-e kiút egy ilyen helyzetből vagy akár a szegénységből, a telepi világból.
Szeretem, hogy ennyire hitelesen mutatja be ezeket a dolgokat a film, hogy egy-egy mozdulatban, elhallgatásban kicsit ráismertem a saját életemben tapasztalt dolgokra.
Szeretem, hogy nincs cukormáz. Hogy valóság van….és hogy a nézőn múlik, mit is kezd vele.

Forrás: origo.hu

Forrás: origo.hu

Miközben a moziban ültem, nem volt egy pillanatom sem, hogy unatkozni tudjak, teljesen berántott magával a film, éreztem, amit a szereplők éreznek, ha feszültek voltak, az én állkapcsom is megfeszült, ha valaki iránt vonzódtak, bizony én is egy kicsit belézúgtam abba a szereplőbe.
Volt valami feszültség a film alatt, ami teljesen odaláncolt a székhez, vártam, hogy mikor fog lecsapni… természetesen a legváratlanabb pillanatban és a teremből kijőve, sőt, azóta sem múlt el teljesen.
Valamit sikerült bennem hagynia a filmnek, ami úgy gondolom a részemmé vált.

Szerző:

Horváth Margaréta
"Ha itt nem találsz, keress meg ott."

Szólj hozzánk!

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás