Az élet változik. Te is, én is. Ez ellen nem tudunk mit tenni. Az élet változásai pedig ráébresztettek arra, hogy a régen állandó dolgok, milyen képlékennyé tudnak válni. Legyen az a súlyom, az ízlésem, vagy épp a barátságaim.
Mindenki életében vannak kapcsolatok, amik jönnek és mennek. Egyik évben tökéletes a harmónia, aztán eltávolodtok. Ez a huzavona pedig természetessé válik. A barátságnak nincs definíciója, de számomra valami olyasmit képvisel, mint a házassági eskük. A jóban rosszban, egészségben és betegségben című rész. Egy barátra ugyanúgy számítani akarok életem összes helyzetében, mint a páromra. A Nagypillanatok többségében ott kell lennie. Vagy legalábbis gyakran találkozni. Soha nem szűkölködtem a barátokban, megvolt a létszám mindig. Szeretem őket, mint a családomat és bármikor pattannék, hogy kihúzzam őket a csávából. Mindegyikük esküvőjén beszédet szeretnék majd mondani. Ezt pedig fordítva is elvárom. Ám amikor az élet úgy hozza, hogy szétszakít titeket, nem tudhatod, hogy ez most végleges-e, vagy csak egy ideiglenes állapot.
“A barátság nem azon múlik, milyen régen ismersz valakit, hanem azon, felismered-e a barátodban azt, akire szükséged van. ” /Nicholas Sparks
Nem rég éltem át egy olyan helyzetet, amikor egy régi barátommal futottam össze úgy, hogy egy teljesen más embert láttam magam előtt. Furcsa volt, mert a szívem örült, az eszem viszont azt mondta, hogy ő már nem az, akit te szerettél. Amikor szó nélkül eltűnt és én erre ráeszméltem, két napig semmi mást nem éreztem, mint csalódást. Mert ha jó irányba változott volna, akkor még az én személyiségemhez is tehetett volna pluszt, de ő nem. Egy gyökeresen más ember lett belőle. A változást pedig csak én láthattam, ő nem. A barátság lefokoztatott és azóta is érzek minden nap egy apró veszteséghullámot.
www.unsplash.com
Ez az érzés pedig ráébresztett arra, milyen képlékeny a világ. Ami ma kényelmes és biztonságos, az holnapra gyökeresen megváltozhat. Ezzel szemben rá kellett jönnöm, hogy az éremnek két oldala van. Nem csak elvettek tőlem egy ember, (vagy legalábbis egy személyiséget) akit szerettem, kaptam egy másikat. Nem mondom, hogy helyette, mert nem. Mégis azt kell mondjam, hogy egy új barátság kialakulása vigaszt nyújt. Olyan fajtát, amire építkezhetek. Akár egy friss kapcsolatnál, a barátságokat ápolni kell.
Legyen az egy 10 éves barátság vagy épp alig 1 éves. Nem szabad hagyni, hogy a számunkra fontos dolgok egyszer csak jelentéktelenné váljanak, mert minden ilyen változás elvesz kicsit a lelkükből. Nem feltétlenül az én, vagy az ő hibájából, sokszor egyszerűen csak az élet hozza úgy. Az élet pedig hatalmas seggfej tud lenni.
Kiemelt kép: www.unsplash.com
