“Ez a történet egyszerűen csak belemászott a fejembe, muszáj volt kiírni onnan.” – interjú L. J. Wesley íróval

“Ez a történet egyszerűen csak belemászott a fejembe, muszáj volt kiírni onnan.” – interjú L. J. Wesley íróval

Szeretném bemutatni L. J. Wesleyt, aki nem más, mint az Egy űrállomás-takarító naplója című könyv írója – álnév mögé bújva. A könyv nemrég jelent meg, a Colorcom Kiadó gondozásában.

Az Egy űrállomás-takarító naplója című könyv fülszövege:

„Az ember azt hinné, hogy egy űrállomáson nem unalmas az élet. Ez igaz lehet, ha felelősségteljes a munkaköröd, esetleg egy erre járó űrhajó legénységéhez tartozol. De ha a takarító és karbantartó személyzet tagja vagy… az nem túl izgalmas. Max élete ebben az egyhangú, de nyugodt mederben folyik egészen addig, míg meg nem ismeri Lydiát. A lánynak köszönhetően belekeveredik a Xendonon dúló polgárháborúba, ami több fájdalmat okoz, mint azt valaha is képzelte volna. A békés élet és a kalandok közt egyensúlyozva nehéz döntéseket kell meghoznia, melyek akár az életébe is kerülhetnek.”

Ismerjétek meg jobban L.J. Wesleyt, az Egy űrállomás-takarító naplója íróját!

Miért álnéven írsz, és miért erre esett a választásod?

Ennek több oka is van. Egyrészt a magyar olvasók szívesebben vásárolnak külföldi íróktól (vagy legalább nem magyarul hangzó névtől).
Másrészt nem csak Magyarországon akarok megjelenni a könyvemmel, szeretném a külföldi piacokat is “meghódítani”, és ehhez szintén jobbnak éreztem egy álnevet.
Harmadrészt annyira tucatnevem van, hogy szinte minden harmadik ember mondhatná, hogy “az én nevem van a könyvön”. Jobb ez így. Az L. J. Wesley név nagyon egyszerűen jött. Megkérdeztem testvéreim, hogy mi legyen, húgom bedobta ezt, én meg elfogadtam.

L. J. Wesley

Miért sci-fi? A jövőben szeretnéd más műfajban is kipróbálni magad?

Nem volt tudatos választás. Amikor elkezdtem az Egy űrállomás-takarító naplóját, már dolgoztam egy teljesen másfajta könyvön is. Ez a történet egyszerűen csak belemászott a fejembe, muszáj volt kiírni onnan.
Viszont nem szeretnék megragadni a sci-fi világában, sok műfajban kipróbálnám magam. Sőt, igazából ki is próbálom, jelenleg is más műfajú regényt írok.

Mi inspirál írás közben? Hogyan születnek a történetek?

Nincs szükségem külön inspirációra, se motivációra. Egyszerűen csak hódolok az egyik szenvedélyemnek. A történetek alapja is mindig máshogy születik.
Az Egy űrállomás-takarító naplója a buszon jutott eszembe, egy barátokkal eltöltött este után.
Az Afférok egy novella pályázat miatt jött létre, míg az A testem a börtönöm egy egyszerű írásgyakorlatnak indult – amikor már nagyon a végén jártam a takarítónak, írni akartam bele, de nem álltak össze a mondatok.

Mit gondolsz, mennyire nehéz egy első könyves írónak elindulni?

Attól függ. Ma már több szintje van a könyvkiadásnak. Ha magánkiadásban gondolkodik az ember, akkor könnyű, hisz’ megírja a könyvet, aztán már töltheti is fel ebook-ként, vagy elmehet egy nyomdába, hogy megrendeljen annyi példányt, amennyit szeretne. Persze jobb esetben fizet egy szerkesztőnek, hogy dolgozzon a könyvén -de ez nem kötelező- és sajnos sokan ki is hagyják.
A következő “szint” valahol félúton van a magánkiadás és a kiadóval történő munka között. Ebben az esetben fizetsz a kiadódnak, hogy a könyved megszülessen, vagy feláldozod az első pár könyved bevételét, a kiadások fedezésére.
Vannak pályázatok is, ahova a kéziratodat beküldve esélyed lehet arra, hogy könyv lesz belőle. Ezzel én még nem próbálkoztam, mert elég hosszú folyamat, és őszintén szólva, ha mondjuk az első körben kihullik a könyvem -mert nem tetszik azoknak, akik döntenek – elég demoralizáló lehet.
Végül pedig ott van a hagyományos kiadónál való megjelenés. Ide már nagyon nehéz bejutni ha nincs neved. Amikor én elkezdtem küldözgetni a kéziratomat a kiadóknak, nem igazán számítottam rá, hogy választ kapok. Első könyves szerzőként, teljesen ismeretlenül, az esélyek nem nekem kedveztek. Végül összesen három kiadó jelzett vissza, a közel húszból.

Kik segítettek a könyved létrejöttében? Előolvasók, barátok, kiadó?

Bíztatást azt nagyjából mindenkitől kaptam… meg pár csodálkozó tekintetet is. A könyv egy része elérhető volt wattpadon, hogy kapjak némi visszajelzést az esetleges olvasóktól. Szerencsére pozitív fogadtatásban részesült már ott is -bár azt kicsit nehezményezték, amikor nem érkezett több fejezet.
Valamint egy barátomnak volt egy remek ötlete – amit meg is valósítottam – és persze őt is beleszőttem a sztoriba. Ez a rész egy intelligens, mutáns penészről szól, ami rettegésben tart egy bolygót.

Kiknek ajánlanád a könyved?

Mindenkinek, aki szereti a vicces történeteket. Ez nem egy véresen komoly sci-fi, szerintem mindenki élvezheti.

Mit csinálsz szabadidődben, ha éppen nem írsz?

Mindig van mit csinálni. Ha éppen nem írok, akkor általában gyártom az új játékaimat, videót készítek a könyves csatornámra, filmet/sorozatot nézek, vagy csak kószálok a városban. De ezek csak a leggyakoribbak, korántsem teljes a lista.

L. J. Wesley – Egy űrállomás-takarító naplója

Köszönöm szépen a válaszokat. L. J. Wesleyt nagyon sok helyen tudjátok követni, így könnyen juthattok új információhoz a könyvével kapcsolatban. Jelen van Facebookon,YouTube-onWattpadon, ahol az előzményeket el tudjátok olvasni. A legnagyobb olvasói közösségben a Moly.hu-n is megtaláljátok. Ha pedig felkeltette az érdeklődésetek a könyv a Colorcom Kiadó oldalán ezen a linken meg is tudjátok rendelni.

Kiemelt kép forrása: pixabay.com

Szerző:

„Egy olvasó ezernyi életet megél, mielőtt meghal. Az az ember, aki nem olvas, csak egyet.” /George R. R. Martin/ Ez az idézet tökéletesen tükröz, hiszen imádok olvasni és elveszni a könyvek adta csodálatos világokba.