fabula a barátságról…

fabula a barátságról…

Ezúttal egy fabulával készültem nektek, ami a magányról és a barátságról szól. Valamikor régen írtam egy versenyre, azóta teljesen megfeledkeztem róla, nemrég viszont megtaláltam, elolvastam, s rájöttem, hogy még mindig sokat tud mondani eme történet. Megosztom veletek, hátha ti is rádöbbentek miről is szól erről igazán. Jó olvasást hozzá!

https://www.wikihow.com

A kacsa és a liba esete

 

Hol volt, hol nem volt, valahol az üveghegyen is túl, ahol a kisfarkú malac utódai túrtak, volt egyszer egy gazdaság. Szép kis farm volt, hatalmas házzal, nagy karámmal és rengeteg eledellel. A legtöbb háziállat meg is élt benne. békében, viszályok nélkül. Mégis egy szép, meleg napon, amikor a gazdák a mezőn dolgoztak, olyan történt, ami teljesen felkavarta a farm életét.

Jenő, a legkisebb és a lehető legvéznább kiskacsa úgy döntött, hogy a felnőttek minden óvintézkedése ellenére kimegy a nagy tóhoz úszni. Mint köztudott volt, a tó vize a libák tulajdona volt, akik nem csak éjjel nappal ott voltak, hanem mindenkit meg is támadtak, aki a közelébe merészkedett. A legtöbb állat távol maradt tőle, de Jenő kíváncsi volt. A kíváncsisága pedig oda vezetett, hogy meg is indult a tó irányába. Valahol az elméje mélyén tökéletesen tisztában volt a veszéllyel, azonban mit sem törődött velük. Hiszen mit veszíthetett volna?

Ezen a nevezetes napon Márton, egy Jenővel egyidős réce is az udvaron sétált éppen. Márton egy szép, egészséges réce volt, aki habár ugyanazon a farmon lakott, eddig nem vett tudomást a kis kacsáról. Egyszerűen mindig is elkerülték egymást. Ahogyan már említettem, Márton éppen az udvaron sétált, amikor észrevette Jenőt. Először nem foglalkozott vele, de amikor meglátta, hogy a kiskacsa éppen a tó irányába szalad, megállt egy pillanatra. Nem akarta elhinni, hogy a kacsa lehet annyira hülye, hogy a tiltott helyre megy. S mégis. Mintha valami fekete dolog teljesen eltakarná az ágyát, s nem engedné, hogy tisztán gondolkozzon. Ez tűnt a legjobb magyarázatnak. Mert nem érezte mindazt, amit a kiskacsa érzett.

Egyet gondolt Márton, s már rohant is Jenő után, hogy megmentse. A kacsa a tóhoz érve egyből a vízbe vetette magát. Élvezte a hűsítő vizet, szabadon úszkált és élvezte az életet.

– Te ott! – kiáltott rá a réce. – Azonnal gyere ki a vízből!

– Dehogy megyek, nincs is ennél jobb.

Mintha a libák megérezték volna az illetéktelen betolakodott, máris megindultak a part felé. Mártonban egy pillanatra megállt az ütő. Ő látta a veszély, s felfogta, hogy őrültség, amit csinálnak. Jenő ezt nem tudta.

– Miért csinálod ezt? – Kérdezte Márton.

– Mert nekem nincs mit veszítenem. – jött a válasz. – Ha meghalok, legalább úgy haljak meg, hogy olyat teszek, amit élvezek.

– S ha van veszíteni valód?

– Mégis mi lenne?

– Mondjuk én. Ha most meghalsz, még esélyét sem adsz arra, hogy megismerjük egymást.

A libák egyre közelebb értek. Márton szavai mintha hatottak volna, Jenő a part felé kezdett úszni. A parton pedig úgy szaladtak a récével, ahogyan csak tudtak. Vissza a farmra, vissza a biztonságba. De ezúttal mindketten másképp tértek vissza. Mind kettejük fejében ott volt a tudat, hogy nem egyedül, hanem egy új baráttal térnek vissza. Egy igaz baráttal.

Hogy mi történt ezután Mártonnal és Jenővel? Még magam sem tudom. Szeretnék azt hinni, hogy Márton segítsége ténylegesen bevált és Jenő nem próbált többet kárt tenni magában. Ismerem Jenőt, s tudom, hogy csak arra vágyott, hogy valaki mellette legyen. Valakire, aki támogatja, minden hibájával szereti és akinek úgy tökéletes, ahogy van. Azt is tudom, hogy Jenő az a barát, aki a másikat minden elé teszi, aki mindig és mindent megtesz a másikért. Aki ott van, ha baj van, ott van az örömben és ott van a legvégén is. Hiszek abban is, hogy Márton jó barátja lett Jenőnek. Tudom, hogy sok kalandba vettek részt, s azt is tudom, hogy megmutatta az élet szép oldalát Jenőnek.

Hogy mi a történet tanulsága?

Néha vannak sötét időszakok. Néha elfogy a remény, mindenből igen sok lesz, nem látunk reményt. De kedves olvasó, hidd el nekem, hogy ezekben az időkben jönnek a legjobb emberek. Akik segítenek, támogatnak és melletted állnak. Akik megmutatják, hogy a fény előtt van mindig a legsötétebb.

 

Kiemelt kép: https://www.zerochan.net

Szerző:

"Olyan sokan vagyunk, akiknek együtt kell élniük azzal, amit tettünk, és amit nem tettünk meg (...). A dolgokat, amelyek nem jól sültek el, azokat a dolgokat, amelyek frankónak tűntek akkor, mert nem láthattuk előre a jövőt. Bárcsak láthattuk volna a következmények végtelen fonalát, amelyeket legkisebb cselekedeteink eredményeztek! De addig nem tudtuk meg, míg a tudás már haszontalanná nem vált." /John Green/