Manapság kevés olyan ember akad, aki szabadidejében szívesen látogat meg egy-egy múzeumot. Ha mégis, leggyakrabban nem önszántunkból fizetünk (akár) borsos összegeket azért, hogy egy csendes, nyugodt helyen üssük el az időt ide-oda bámészkodva, mondjuk ki, teljesen lelassítva és féken tartva magunkat. Mert a nagyvárosok, mert a rohanás, mert a tömegközlekedés, mert a menetrendek, a mozik, a plázák, a szórakozóhelyek… Mára már nem szerepel a mi saját menetrendünkben sem a nyugalom.
Általános iskolás koromban én sem értettem, hogy az osztálykirándulások és egyéb iskolai szervezésű „kalandok” miért tűznek ki célul múzeumokat, mikor egyszerűbb, olcsóbb és élvezhetőbb lenne a diákságot egy mozira befizetni, vagy pizzát majszolva egy plázában szabadjára engedni. Az égnek hála, akkor is voltak körülöttem okosabbak, akik tudtak választ adni a miértekre. És a majdnem 18 életévem alatt eljutottam addig, hogy én is tudjak.
Február végén egy évfolyam kirándulás keretein belül mi is célba vettük Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumot. Célunk egészen konkrét volt: szombathelyi gimnázium lévén a szintén szombathelyi származású Weöres Sándor születésének tavaly ünnepelt 100. évfordulója alkalmából megrendezett kiállítást szerettük volna megtekinteni. Ezt szeretném az Olvasóknak most egy kicsit részletesebben bemutatni.
A kiállításon megjelenő téma, azaz Weöres Sándor egész munkásságának bemutatása képviseli azt a fajta kincset, megőrzésre és ápolásra méltó örökséget, amiért a múzeumokba járó közönség rajong, a modernitás pedig, ami mindennek egy izgalmas eszközeként jelenik meg képes megcélozni minden korosztályt, és élménnyé tenni a látogatást. A teremben lévő 11 interaktív installációt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Kreatív Technológia Laborja tervezte, nem kis munkát végezve. Ezek leírásához segítségül hívtam a múzeum honlapját.
„Utazások
A világtérképen nyomon követhető, hogy a korabeli korlátozások ellenére milyen sokfelé eljutott Weöres Sándor. A megjelölt városokhoz kapcsolódó képek, versek és dokumentumok felidézik az egyes utazások élményeit és hangulatát.
Keresztöltés
A Keresztöltés című a Weöres-vers csupán 16 szóból áll, 4×4-es rácsszerű elrendezésben, írásjelek nélkül. A címe is arra buzdít, hogy nem kell sorról-sorra haladnunk az olvasás során. Az installáció célja, hogy a keresztszemes hímzés technikájához hasonlóan szóról-szóra öltögetve minél több értelmes olvasatot találjunk. A látogatók által versnek tartott szóláncokból egy folyamatosan bővülő hímzésminta-gyűjtemény jön létre.
Fogadófal
A kiállítótérbe érkező látogató előtt a szótár hirtelen megmozdul, és animációk sokaságával invitál a terembe. A kiállítás címadó versének szójátékai Weöres Sándor rajzstílusában elevenednek meg a fogadófalon. A “szólények” a terem felé repülnek, ugrándoznak, bukfenceznek, akárcsak a weöresi fantáziavilág jellemző figurái.
Verstapintó
Milyen érzés lenne egy verset kézbe venni? Speciális technikával a költeményeket térbeli objektumokká alakítottuk, és 3D nyomtatóval kinyomtattuk. A hengertestek felületén a rövid és hosszú, puha és szúrós kitüremkedések a versek ritmusát és hangrendiségét teszik tapinthatóvá.
Verskoppintó
Weöres Sándor költészetéről legtöbbünknek a versek zeneisége jut eszébe. A Verskoppintó szórakoztató módon vezet be a szövegek ritmikai világába: a képernyőn megjelenő versek ritmusát kell lekopognunk. Korosztálytól függetlenül érdemes kipróbálni! Ha sikerül, a következő vers biztosan nehezebb lesz…
Gyümölcsversek
A gyümölcsöket kezünkbe véve meghallgathatjuk, miről mesélnek. Az almák, a galagonya és a szőlő mind egy-egy ismert vagy kevésbé ismert mondókát vagy verset tartogatnak.
Versfal
Fedezzük fel együtt, milyen versekkel ajándékozta meg Weöres Sándor feleségét, Károlyi Amyt! A költő színes rajzai mögé rejtett versek a látogatók mozgására hallhatóvá válnak.
Versrajz
A látogató kipróbálhatja, hogy milyen érzés lehet, amikor versek áramlanak ki a költők tollából. Rajzolhatunk, kísérletezhetünk, szabadon létrehozhatunk új verssorokat! Mialatt a vonalakat kanyarítjuk, halljuk is a verseket, éppen onnan, ahol a sorok rajzolásában tartunk. Az installáció nyomán saját alkotásunkon keresztül fedezhetjük fel az írás élményét, nehézségeit és lehetőségeit.
Gondolatfújás
A látogató belélegezheti, majd kifújhatja a költő gondolatait. Minden egyes fújással újabb és újabb versrészletek jelennek meg a vásznon. Az installáció a gondolatok szépségét és illékonyságát teszi láthatóvá.
Versfoltozó
Weöres Sándor állatversei életre keltek. Ebben az interaktív játékban a betűk megelevenednek, a fényt a tenyerünkbe vehetjük. Keressük meg, kapjuk el és tegyük a helyére az elkóborolt szavakat!
Galaxis
A képernyőn Weöres költészetének univerzumát reprezentáló 80 verset látunk interaktív adatvizualizációban. A látogató galaxisszerű elrendezésben hasonlíthatja össze egymással a verseket különböző szempontok alapján, mint például a költemények tematikája, a versbeli beszélő és a megszólított viszonya, a költemény térszerkezete vagy metrikája. Minden egyes szempontváltáskor a galaxis átrendeződik, a hasonló elemek közelebb kerülnek egymáshoz, az eltérőek viszont kiszorulnak a képernyő szélére. Az installáció segítségével új versekre, szempontokra bukkanhatunk, de nyomon követhetjük egy-egy kiválasztott vers mozgását is. A versek teljes szövege olvasható is a képernyőn.”
A kiállítás 2014. június 1-jéig látható Budapesten, majd továbbáll, hogy minél nagyobb közönséget hozzon pár lépéssel közelebb a magyar irodalmi élethez, Weöres Sándorhoz, a múzeumokhoz, magunkhoz.
Én jó szívvel ajánlom Mindenkinek megtekintésre! 🙂