Forradalmi családregény – avagy ajánló Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényéről

Forradalmi családregény – avagy ajánló Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényéről

Sokáig nem szerettem Jókai Mórt, csak felnőtt fejjel kezdtem kézbe venni a műveit. Ezt a regényt pedig korábban kifejezetten utáltam, talán a kötelező volta miatt is. Régóta terveztem újra elolvasni, hogy vajon így, tizenöt év távlatából vajon milyen hatással van rám. Nos, így elöljáróban annyit, hogy tejesen mást kaptam, mint amire számítottam…

Jókai Mór

A kötet szerzőjét, Jókai Mórt szerintem mindenki ismeri ilyen vagy olyan okból. Személy szerint én a 19. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írójának tartom. Életrajzi adatokat most el sem kezdek sorolni, mert higgyétek el, több cikkre való anyag állna rendelkezésemre. De itt találtok egy jó összefoglalót.

A kőszívű ember fiai 1869-ben, a Kiegyezés után két évvel jelent meg, és az 1848-49-es szabadságharcnak állít emléket. Ez a kötet bőven sorolható több műfajba is. Egyrészt történelmi regény, mivel elég sokat foglalkozik a szabadságharc eseményeivel, másrészt családregény, mert mindez összefonódik a Baradlay família sorsával. Az írós stílusa miatt senki se számítson könnyed olvasmányra, de ennek is megvan a maga varázsa. A nyelvezete a korszaknak megfelelően sok német és latin szóval egészül ki. Ez a két nyelv akkoriban még gyakorta használatban volt. A könyv felépítése egyszerű, címmel ellátott fejezetekből áll. Ezek egy kicsit mindig előrevetítik, mire számíthatunk az adott részben. A könyv végén találunk egy szószedetet, ami nemcsak az idegen nyelvű, hanem a ma már nem használatos kifejezések megértéséhez is hasznos. Bizony, néha én is hátralapoztam mi micsoda… Az író remek korszakba helyezte a történetet. Szerintem az 1848- 49-es szabadságharc a magyar történelem egyik legizgalmasabb fejezete. De nemcsak a magyarországi, hanem a bécsi eseményeket is figyelemmel követhetjük. Erről általában kevesebb szó esik. 

Többször is eszembe villant olvasás közben, hogyan tudtam én utálni ezt a könyvet?! Ha a nehézkes nyelvezettel megbirkózunk és kicsit eltekintünk tőle, rájövünk mennyire izgalmas is valójában ez a történet. Rögtön az elején egy érdekes, sőt, furcsa jelenettel kezdődik. Baradlay Kazimir meghal. Az özvegye elhatározza, hogy mindenben az ellenkezőjét csinálja, mint amit a férje a végakaratában meghagyott. Megtudjuk persze azt is, hogy miért határoz így. Itt is megvillan Jókai zsenialitása, a cím már a regény elején értelmet, miért is kőszívű az az ember… Több nézőpontból, de végig egyes szám, harmadik személyben követhetjük az eseményeket. A Baradlay család tagjain keresztül az író be tudta mutatni a szabadságharc minden szegmensét. A legidősebb fiú politikai pályát választ, a középső katona, a legkisebb pedig a hivatali apparátus tagja. Az édesanyjukon, és az életükben szerepet játszó nők sorsán át pedig megtapasztalhatjuk azt is, hogy mi történt a „hátországban”. Természetesen nem maradhatott ki a Jókaira oly jellemző romantikus szál sem, mindhárom testvérnek megvan a szomorúbb-vígabb története ezen a téren. De ahogy lenni szokott, semmi sem megy egyszerűen, valaki mindig keresztbe akar tenni a párocskáknak, így aztán intrikából sincs hiány a regényben. Az író a humort is művészivé emeli, kifejezetten tetszettek azok a részek, ahol a „szerencsétlen” Tallérossy Zebulon került a középpontba, mindig valami blődséget csinált. A cselekmény nagyon fordulatos, mindezt azonban megakasztja a rengeteg leírás, ami Jókai sajátja. Sokszor elkalandozott a központi száltól. Olyan dolgoknak is szentelt fejezeteket, ami egyáltalán nem kapcsolódott a történethez. Ezzel csak még inkább sikerült különállóvá tennie a történelmi és fiktív részeket.

Jelenet a filmből

A karakteralkotásban egyenesen verhetetlen az író. Nagyon érdekes szereplőket alkotott pozitív és negatív értelemben egyaránt. Rögtön itt az elején Baradlayné. A férje halála után kezébe veszi az irányítást, mindent máshogy csinál, mint kellene. Elgondolkodtató, mi késztet erre egy nőt, aki most veszítette el a férjét. Nekem nagyon szimpatikus volt végig, hogy szembe mert szállni a társadalmi konvenciókkal, és nem követte vakon Baradlay Kazimir utasításait. Később kiderül, rendkívül bátor is, amikor álruhában útra kel. A Baradlay testvérek közül a legidősebb, Ödön, Oroszországból tér haza az anyja hívására. Nincs is nagyon ellenére, mivel egy korábbi ígérete a pap lányához, Arankához köti. Magyarországra visszatérve politikai pályára lép, aktív résztvevője lesz a szabadságharcnak. Öccse, Richárd Bécsben szolgál katonaként. Már ekkor elismert személy, de igazán akkor jegyzik meg a nevét, amikor egy csapattal elszökik, hogy a magyar oldalán harcolhasson. Ott hagyja a menyasszonyát, akit egy rosszul sikerült cselszövés „akasztott a nyakába”. Nekem ő volt a három fivér közül a legkedvelhetőbb. Egyenes, tettre kész, mindig az események sűrűjében találjuk. A harmadik és egyben legfiatalabb Baradlay fiú Jenő. Talán ő a legnaivabb közülük. Elég nagy baklövéseket követ el ennek köszönhetően, de végül mégis ő lesz a legbátrabb. Az egyik kedvenc szereplőm Tallérossy Zebulon, akit már említettem. A kicsit „lökött” földbirtokos mindig valami lehetetlen helyzetbe keveredik, de valahogy jól jön ki belőle. Jókai a negatív szereplőkkel sem fukarkodott. Az egyik a kőszívű ember legjobb barátja, Rideghváry. Keresztülhúzzák a számításait, ezután ellenségként tekint a Baradlay családra. A negatívumok azonban nem csak a férfi szereplőkre korlátozódtak. Szerintem a regény legérdekesebb és legösszetettebb figurája Plankenhorst Alphonsine. Nagy intrikus, mindig a saját malmára hajtja a vizet. De a múltjában vannak olyan dolgok, amik érthetőbbé teszik a motivációit. Viszont túlbecsülte a saját jelentőségét, és mint tudjuk, ez sose vezet jóra….

Amennyire nem szerettem ezt a könyvet, most annyira megfogott. Viszont az tény, vétek tizenévesekkel olvastatni, szerintem ehhez kell egy bizonyos kor – legalábbis nekem kellett-, hogy az ember értékelni tudja. Ha azonban sikerült kicsit eltekinteni a régies nyelvezettől, rájöhetünk egy nagyon is izgalmas történet bújuk meg a sorok között, romantikával, kalanddal, és kellő mértékű intrikával. Ha ajánlani kellene, azt mondanám, tényleg csak az kezdje el, aki nem retten meg a hosszas leírásoktól és a nyelvezettől. De mivel még mindig kötelező olvasmány sok helyen, így azt mondom, próbáljunk meg a történeti szálra koncentrálni, megéri!

Itt egy kis ízelítő a filmből: 

 

Kiemelt kép: www.libri.hu

Szerző:

"A kutyán kívül a könyv az ember legjobb barátja. A kutyán belül meg túl sötét van az olvasáshoz." /Groucho Marx/