Gina és az ő terápiás mondatai – Interjú

Gina és az ő terápiás mondatai – Interjú

A héten már bemutattam nektek Gina ,,Képzeld el” el blogját egy ajánló formájában. Most megismerhetitek őt magát, aki külön világokat képes betűkből felépíteni, megteremteni. Ő egy olyan ember, aki ragaszkodik a barátaihoz, a szerelemhez, önmagához, és egyfajta öngyógyítás számára az írás. Ismerjétek meg ti is…

1.Mikor kezdted el írni a blogot?

2006-ban kezdtem el írni az első blogomat, ugyanígy ,,Képzeld el” címmel. Aztán váltottam, új helyen, névvel felvállalva. úgy gondoltam a nevemet kell adnom az egészhez, ami én vagyok.

2. Milyen indíttatásból kezdted el írni?

Valahogy mindig szerettem a verseket, a kis idézeteket, vagy az olyan blogokat, amibe teljesen beleképzelhettem magam, ami mintha rólam szólna. Aztán amikor nehézségekbe ütköztem és mindenkit irigyeltem aki nem az én bőrömben van, valahogy senki nem tudta megfogalmazni helyettem, mit is érzek. Így hát meg akartam fogalmazni én. Így kezdtem el írni

3. Tudják-e a családtagjaid, barátaid, hogy írsz?

Tudják, hogy írok.

4.Mikor érzed azt, hogy meg kell írnod egy bejegyzést?

A barátaim szerint általában akkor írok, ha bánt valami. És a bejegyzéseim nagy része ezekről szól. Nem szeretek panaszkodni, elrontanám mások kedvét is és az enyémet is, így könnyebb ha leírom egyedül. Szóval legtöbbször akkor érzem, hogy írnom kell, mikor épp küzdök valamivel, vagy valakivel, vagy magammal. Vagy épp a nagy boldogsággal nem tudok/merek mit kezdeni.

5.Melyik a kedvenc bejegyzésed?

  A kedvenc bejegyzésem a ,,Feszegettünk mindig határokat”.

6.Vannak kedvenc bloggereid? 

A legnagyobb kedvenc Oravecz Nóra. Na meg a Lélekbuborék meg a Boroskóla és a KE.

7.Miről írsz a legtöbbször?

A legtöbbször az életről. Hülyén hangzik, de arról írok amit elém pakol, amit úgy érzem nem bírok el. Aztán persze mégis elbírom. arról írok még, hogyan változnak a nézeteim, hogyan változom én is és a körülöttem élők

8.Csak blogot írsz, vagy mást is?

Csak blogot írok.

Gina

BLOG: gajdicsgeorgina.blogspot.hu/

Szerző:

Hogy ki vagyok? Féltorz gondolatfoszlány. Lázongó lámpafény és remegő szél a redőnyöd alatt, egyenes, fehér vonal az út aszfaltján. De lehetek tünékeny érintés, rebbenő szív, haragos tekintet. A könyvekkel, ó azokkal mindig szerettük egymást. A töretlen gerinceket, a könyvjelzőket a párna alatt, a Times new roman-t és a Helvetiat. Legtöbben azt mondják, limonádé, amit olvasok de ha meglátsz az utcán egy vörös loboncot, és egy arcot, amit szeplő tarkít minden évszakban, akkor tudd, hogy az csak én vagyok. Lapok között élő szívdobogás.