Gyűjtöm a tökéletes pillanatokat és a bögréket

Gyűjtöm a tökéletes pillanatokat és a bögréket

Mitől lesz tökéletes egy pillanat? Mi kell a tökéletes pillanatokhoz? Többnyire a tökéletes pillanatok során nem történik semmi, és ez a semmi mégis a legszebb semmi.

Ülni a legjobb barátokkal a dombtetőn, borozni és kinevetni az élet gondjait. Önfeledten kacagni a világon. Pár percre elfelejteni, hogy holnap újra szemberöhög az élet. Újabb és újabb problémákat állít elénk. Elfelejteni, hogy holnap újra külön leszünk és csak hónapok múlva találkozunk, mert a világ alapjában véve pocsék, szétszedi az embereket. Dolgozni kell, pénzt keresni, más városba menni, más országba, egyedül maradni, nézni, ahogy a barátok még egy utolsót intenek a kocsiból, és újra várni. Hónapokat várni egy tökéletes pillanatra.

Együtt lenni a családdal, mikor épp nem veszik senki senkivel. Mikor épp béke van. Mikor mindenki hazaér. Nem csinálni semmit, csak beszélgetni és nevetni. Csak néhány órányi béke és boldogság. Csak egy kis idő még érzed, hogy van, ahova mindig visszatérhetsz, van, akik mindig ott lesznek neked, ha szükséged van rájuk, tegyél bármit, történjék bármi,  ők várni fogják, hogy hazatalálj. Tökéletes pillanat, mikor rájössz, hogy vannak, akik az összes hülyeséged ellenére, szeretnek.

Egy átlagos hétvégén a szerelmeddel összebújva filmet nézni. Meg sem szólalni, csak élvezni a pillanatot, élvezni, hogy az ölel, akit szeretsz, aki szeret. Nem gondolni semmire, nem veszekedni, csak érezni, hogy minden a legnagyobb rendben van. Nem törődni vele, hogy hétfőn megint vár az undorító munka, ahol elvárják, hogy úgy táncolj, ahogy ők fütyülnek, amely miatt lehet megint egy hétig szinte nem is látjátok egymást. Nem gondolni rá, hogy a fizetés talán épp a számlákra elég. Egy filmnyi időre elfelejteni az élet nehézségeit, aztán elaludni és reggelig azt játszani, hogy nincsenek is gondok.

bunny,beautiful,female,photography,rabbit,gingerhair-411b4b3276f5669daaed5f1d8361c9ee_h

Csak ülni órákig és a kutyád, macskád, nyulad, vagy bármilyen kis kedvenced simogatni, és érezni, ahogy feltöltődsz szeretettel. Csak érezni, hogy ő szeret, csak megnyugodni, csak örülni, hogy nem kell beszélni. Egy fáradt nap után a sok idegesítő ember társaságából kiszakadva, élvezni, hogy végre valaki nem vár el semmit tőled, végre valaki nem zaklat semmivel, nem akarja, hogy váltsd meg a világot, csak, hogy szeresd.

Azt hiszem, a tökéletes pillanatokhoz ki kell kapcsolni a világot. Bárcsak lenne egy kapcsoló is hozzá, bárcsak nyomkodhatnám kedvemre. Talán vannak is ilyen kapcsolók, úgy hívják őket, hogy szerelem, barátság, család és szeretet. Meg kell tanulni élvezni azt, ami történik, észrevenni, hogy most minden jó, és egy kicsit nem gondolni a rosszra, csak a pillanatnak élni, örülni annak, hogy vannak, akik szeretnek, vannak, akik között mindig biztonságra és nyugalomra találunk. Annyi mindent vág elénk az élet, hogy nesze old meg, sosem lesz semmi egyszerű, sosem lesz semmi problémamentes, de alkothatunk magunknak olyan pillanatokat, amikor megfeledkezhetünk a sok gondról, az élet sötét oldaláról, és sütkérezhetünk egy kicsit a fényes oldalon.

A tökéletes pillanatok tényleg azok, amikor valójában nem történik semmi, mások számára észrevehetetlen. Mi mégis érezzük, hogy ez most valami jó, ez most valami más, megnyugszunk, feltöltődünk, és újult erővel állunk szembe a nehézségekkel. Mindenkinek szüksége van ilyen pillanatokra, nélkülük mi értelme lenne az egésznek? Mi értelme lenne nap, mint nap megküzdeni ezer gonddal, ha nem lenne érte jutalom?

Ha épp nehéz, ha épp kiakadok, ha menekülnék, csak felhívom egyik barátnőm, leülök otthon tévét nézni a szüleimmel, összebújok a szerelmemmel, simogatom a nyulamat, vagy, ha épp egyik sem megoldható, veszek egy bögrét. Néha egy bögre is elég a boldogsághoz, de aztán a bögréből azokkal inni, akiket szeretek, még nagyobb boldogság. Aztán elrakni a szép emlékeket a bögrékkel a polcra, és gondosan őrizni őket. Amikor pedig épp magam alatt vagyok, csak leveszek egy bögrényi boldogságot, és minden sokkal könnyebb lesz.

 

Szerző:

Gellér Zsuzsanna
*"a narancsnak nincs szíve" bárcsak narancs lehetnék*

Szólj hozzánk!

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás