Hegyeket látok

Hegyeket látok

hegyeket látok könnyes felhők
égszíne alatt olvadni el.
könnyű lehet minden lépést
számolni, amíg nem fogy el.

neveket hallok papír szájak 
barlangjából suttogni szét.
fáj a fának letört ága, ahogy
hiányzik minden ottlevés.

hideget érzek kezeim csontján
megtapadni, és hull a hó.
nem minden érintés fog meg
mindent, mi fogható.

eleget élek minden nappal,
ősz hajszínem képzelem el.
hegyeket látok égszín felhők
könnyei alatt vonulni el.

 

A verset írta: Károly Dorka

Kiemelt kép: http://csurga.hu/

Szerző:

Vendégszerkesztő
Ezt a cikket egy kedves vendégszerkesztőnk írta. Ha van egy jó írásod, vagy szeretnél hozzánk írni, egy vagy akár több cikket, jelentkezz nálunk emailben a lendulet.magazin@gmail.com-on.

Szólj hozzánk!

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás