Húsvét és virágének – bemutatkozik Fredrick St. Claire

Húsvét és virágének – bemutatkozik Fredrick St. Claire

Szerintem a húsvéttal a legtöbben úgy vagyunk, hogy azt gondoljuk, persze tudjuk miről szól. De aztán, ha rákérdeznek, akkor a nyulakon, meg a csokitojásokon kívül (és mióta felnőttünk, a pálinkát is ide soroljuk)… nem igazán jut eszünkbe sok minden. Persze tudjuk, hogy a valláshoz van köze, de aztán legyintünk, és azt mondjuk, hogy mi nem járunk templomba.

large

Szerencsére volt a Lendület Magazin listáján egy olyan fiatal tehetség, aki erről azért tisztességesebb összefoglalót tudott nyújtani. Nem szerettem volna sem a wikipédiát, sem más netes forrást segítségül hívni, mert azt úgyis mindenki továbbgörgetné.

Húsvét kapcsán Fredrick St. Claire-rel, polgári nevén Tóth Ferenccel leveleztem.

Április ünnepe, a húsvét – héber neve a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Magyar nyelvű megfelelője a megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. Húsvét idején üdvözli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. Az ünnep előtti vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Jézus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását, valamint az utolsó vacsorát idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek a Megváltó Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy a fiú Isten – amint azt előre megmondta – harmadnap, azaz húsvét vasárnap hajnalán feltámadt, megváltva minket bűneinkből. Ezáltal minden ember lehetőséget kapott az örök életre…

f

Ez a vers, a Mi nem hervad el soha című kötete elején is olvasható. Fredrick eddigi pályájáról következzen néhány gondolat:

Közel két éve írok verseket. Főleg az után kezdtem el, hogy az első egy szép, karácsonyi antológiában megjelent. Ezt később másik öt (amiből az egyik jubileumi-ünnepi), valamint három irodalmi folyóiratban való megjelenés követte. „Mélyen emberi, tiszteletre méltó ez a magatartásmodell.” – ez a könyv-előszói mondat lett a meghatározó. „528 pályázó több ezer verse, ill. több száz prózai (és drámai, ill. más műfajú) műve közül emelkedett a döntőbe az Öné.” Ekkor hittem el, hogy amit leírok, az igenis értékes! Eddigi fő művem egy kisregény. Nem tudom elmondani és igazán kifejezni, hogy milyen erővel szerettem az ihlető lányt. Ez a könyv Győri Johanna nélkül nem jött volna létre. 

Az említett prózám kapcsán, amire a leginkább büszke vagyok: Dr. Bognár Stefánia és Dr. Balázs Tibor szívet melengető ajánlójának utolsó mondatrésze: „… E REGÉNY OLVASTÁN BÁRKI KÖZELEBB JUT AZ EMBERI ÉRTÉKEK CSELEKVŐ MEGÓVÁSÁHOZ.” Alkotásom egy megható, tanulságos, keresztény témájú családi történet. Bővebb információhoz a www.fredrick-st-claire.com honlapon jut a tisztelt nagyérdemű.

Mi nem hervad el soha

Végezetül, kisregényemből egy ide illő idézet és vers: „Öt éve, akinek csak módjában állt, igyekezett húsvétkor esküdni. Tudniillik, azóta él itt egy furulyaművész férfi, és ilyenkor el szokták énekelni „A szirmok” című szerzeményét…”:

A szirmok

Férfi szavalat:

Eljöttünk egy szebb életért,
hol bánat és rossz mind véget ért,
virágszirmok mily sokfelé,
tartson ma és mindörökké!

Kórus:

Itt él végre fénye már,
hol virágének szívre száll,
Téged hív, mert elmentél,
de emléked bennünk most is él.

Férfi szavalat:

Őrizzük őt lelkeinkben,
nem tűnik el szíveinkben,
valóra vált összes álma,
ragyoghat hát szép varázsa.

Kórus:

Itt él régen fénye már,
hol virágének hangja száll,
Téged hív, mert elmentél,
de emléked bennünk visszatér.

Férfi szavalat:

Rejtve nyíló szép virágszál,
örökzöld és friss maradjál,
száz szirommal illatozzál,
soha el ne hervadozzál!

 

Kellemes ünnepeket és minden jót kívánva, szeretettel:

Fredrick St. Claire

Gellerthegy