Húsvéti vigasság – nálunk ilyenek az ünnepek

Húsvéti vigasság – nálunk ilyenek az ünnepek

Bevallom, nem rajongok túlságosan az ünnepekért. De a helyzet az, hogy nem tudunk úgy tenni, mintha nem is lennének, úgyhogy, ha már így alakult… Akkor akár élvezhetjük is.

Személy szerint, a húsvétot sosem tudtam úgy kezelni, mint a karácsonyt. Soha nem fektettem rá akkora hangsúlyt, a készülődésbe nem vittem bele túl sok energiát és mindig csak apróságokat ajándékoztam.
Bár, ha úgy vesszük, akkor sokkal jobb a helyzet, mint gondoltam, hiszen van egy nyuszim, aki annyi szeretettel tölti meg a mindennapjaimat, hogy akár mondhatnám azt is, hogy nálam minden nap húsvét van.

Na, de akkor most nézzük, hogy idén, hogy is készültem az ünnepre. Húsvéti dekorációim nincsenek, maximum elvétve egy-kettő, de azért az ajtódíszt idén is kiraktam és néhány apróságot barkácsoltam.

húsvét1

Készült itt mindenféle szépség, jóság! Dekupázs technikával fa nyuszikat díszítettünk, amiből ajtódíszt kreáltunk, vagy csak simán rafiára kötöttük, hogy felakaszthassuk a tojásfára. Papírból csibék, nyuszik, tojástartók születtek.
Persze a tojásfestés sem maradt el! Ezt a gyerekek különösen élvezték. Készült reggae tojás, nyuszi mintás, csíkos, foltos, tarkabarka egyaránt.

Szerencsére ilyenkor az ajándékok sem okoznak különösebb fejfájást. Személy szerint annak a híve vagyok, hogy valami egyszerűt, de nagyszerűt ajándékozzunk, olyat, ami akár kézzel is elkészíthető. Idén egy kolléganőm, szuper dekorációs tippet adott, de ez szerintem nem csak, hogy dekorációként mutat jól az ünnepek alatt, hanem remek ajándék is válhat belőle! Nagyon aranyos, ünnephez passzoló horgolt kaspókat mutatott, amikbe rögtön beleszerettem. Ilyen kis nyuszikat készített nekem egy kedves ismerősöm édesanyja és a kaspókat virág helyett csokival töltöttem meg.

11134235_955923417781708_678899795_n

A másik ajándék, az örök klasszikus, ami nem csak a plusz kilókhoz járul hozzá, hanem a boldogságunkhoz is! Hát mi más lehetne az, mint a tömérdek mennyiségű édesség! Személy szerint nagyon édesszájú vagyok, úgyhogy húsvétkor általában abba a hibába esek, hogy nem csak magamat, de mindenki mást is elhalmozok egy csomó édességgel.

11088236_955911641116219_1036928732_n

Na meg, ha már a kilóknál tartunk… Mint minden ünnepkor, így húsvétkor is az asztalra kerül a sok fogásos menüsor és a nagyi süteménye.
Anyukám minden évben elkészíti a szokásos húsvéti sonkát, hozzá a főtt tojást (persze be is festi őket, így a tojásfehérje is mindig a szivárvány színeiben pompázik), a finomabbnál finomabb salátákat és az isteni finom édes, fonott kalácsot.
Miután mind teleettük magunkat, jöhet még a sütemény meg az a bizonyos medvehagymás pogácsa, amit 3 éve minden tavasszal elkészítek.

húsvét2

A húsvét vasárnapot mindig egy bállal koronázom meg. Ilyenkor a rég nem látott barátok is hazatérnek, úgyhogy ez ilyenkor pláne fontossá válik mindnyájunknak. Előkerülnek a finomabbnál finomabb borok, azok a bizonyos „kerítés szaggató” házi pálinkák, no meg a táncos cipők.

A hétfői napot a locsolók érkezése indítja el (igen, van, amikor a bálból érkeznek… 🙂 ) ilyenkor vendégül látom őket némi harapnivalóval, meg gondoskodom arról is, hogy nehogy szomjasak maradjanak.

Kis városban élek, tehát a hagyományokból sem maradhatok ki. Nálunk ilyenkor az a szokás, hogy húsvét hétfőn a családok, baráti társaságok kivonulnak a pincesorra és egy egész napos eszem-iszommal, játékkal és beszélgetéssel zárják az ünnepet.

Mindent összevetve, azért jól telnek az ünnepek, hiszen láthatjuk azokat a barátainkat, rokonainkat, akiket elválasztanak tőlünk a kilométerek, hatalmasakat ehetünk, ihatunk és ha épp nincs is különösebb okunk az örömre, legalább az ünnepek mosolyt csalnak az arcunkra.
Nem, valóban nem rajongok az ünnepekért. De azért a pár régen látott mosolyért, a nagy beszélgetésekért igenis szükség van rá. És ahogy mondtam is… Ha akarunk sem tudunk úgy tenni, mintha nem lenne. Úgyhogy inkább élvezzük azt, hogy vannak ünnepeink, melyek közelebb hozhatnak minket egymáshoz.

Szerző:

"Amikor 5 éves voltam, anya azt mondta a boldogság a kulcs egy szép élethez. 6 évesen, amikor iskolába mentem és megkérdezték, mi akarok lenni, ha nagy leszek, azt írtam: "boldog". Azt mondták, hogy rosszul értelmeztem a kérdést. Azt mondtam, rosszul értelmezték az életet." /John Lennon/