Interjú Horváth Szonjával a „koszos”, ugyanakkor érzelmes világáról

Interjú Horváth Szonjával a „koszos”, ugyanakkor érzelmes világáról

Ma este Horváth Szonjával készült interjúnkat olvashatjátok.
Szonját – aki a kannás borról nevezte el a blogját – nemrég már bemutattam nektek. Ő egy szenvedélyes, vad, őrült, ugyanakkor érzelmes, mély dolgokat megélő lány. Ez teszi írásait és fotóit egyedivé, különlegessé, méllyé.
Ismerjétek meg kettősségét: a „koszos”, ugyanakkor érzelmes világát.

Horváth Szonja, a kép címe: Wrath of God
https://www.facebook.com/pages/sonja-horvath-photography/168658446559881?fref=ts

Mindig érdekelnek a kezdetek. Szeretem arra a kérdésre kutatni a választ, hogy ki miért köt ki az internetes naplóírás formájánál. Te mikor kezdtél blogot írni? Mi késztetett rá?

Ez egy nagyon jó kérdés. A hatások, amik értek, az élmények, amiket átéltem, talán ezek voltak leginkább azok, amik rávettek az írásra. Néha úgy éreztem tele vagyok, tele a fejem, és meg kellett szabadulnom a dolgoktól, hogy egy kicsit üres lehessek. Mint egy műanyagpohár, vagy nem is tudom. Először csak a megkönnyebbülés miatt írtam, aztán rövid idő után beleszerelmesedtem az írásba. Körülbelül három éve írok blogot, most nyáron lesz a negyedik. 2010. nyár elején kezdtem a blogolást, de csak 2011 körül lett komolyabb.

A Lendület Magazinnál töltött eddigi időm alatt találkoztam elég sok kreatív blog címmel, és mindig frappáns válaszokat is kaptam rá, hogy miért pont az lett, ami. Amikor megláttam, hogy te a kannasbor névvel illeted az oldalad, azonnal tudtam, hogy ezt a kérdést nem hagyhatom ki. Miért pont ezt a címet választottad?

A korai kamaszkorom abból állt, hogy elmentünk „alapozni” és utána le a partra bulizni. A Balaton szívében lakom, Keszthely mellett, ahol a fiatalok mindig a partra járnak le, ha kicsit ki akarnak rúgni a hámból. Köztudott, hogy a kamaszok nem mindig vannak elengedve pénzzel, szóval én meg a haverjaim is általában az olcsó tablettás bortól, a „kannástól” rúgtunk be. A mai napig képes vagyok meginni ezt a szörnyű löttyöt, de néha már komolyan úgy érzem, hogy szeretem. Most állok az érettségi előtt, és el kéne döntenem, hogyan tovább. Ha ránézek a blog címre, mindig elmosolyodok, mert a gondtalan, csacska éveim jutnak eszembe róla.

Rögtön megragadott a blogod kinézete. Rajongok a letisztult, rendezett környezetért, és fontos számomra az átláthatóság is. Te tudatosan figyelsz a kinézetre? Tükrözi személyiségedet a választott sablon és stílus?

Igyekszem úgy választani, hogy tükrözzön. A kedvenceim a hideg színek, mint a fekete, a szürke, illetve ezeknek milliónyi árnyalata. Szintén rajongok a letisztult stílusért, ezért is választottam ezt a témát a blogomnak már jó ideje.

Mikor fedezted fel magadban, hogy van érzéked a szavak egymás után pakolásához, úgy, hogy érzelmeket tudj átadni?

Amikor sok volt a gondom idehaza, ugyanakkor nagyon szerelmes is voltam, akkor írtam rengeteget, azokban a hónapokban. Miután visszaolvasgattam őket nem olyan régen, tulajdonképpen akkor jöttem rá, hogy talán megy ez az írás dolog. Újra éreztem azokat az érzelmeket, amiket akkor, amikor írtam, és ez nagyon lesokkolt. Mint egy időutazás, olyan volt. Illetve két éve írtam egy négy oldalas kis szösszenetet, amit megmutattam irodalomtanáromnak is, és ő rajongott érte, azt mondta, hogy olyan agresszív és szenvedélyes a sok érzelem miatt, hogy eszembe ne jusson bármit is átvariálni rajta.

Bejegyzéseid között megtalálhatóak hosszabb gondolatokat, tényeket megörökítő prózai hangvételű írások, illetve versek is. Melyikben érzed magad tehetségesebbnek?

Egyértelműen a hosszabb és komolyabb hangvételű írásokat szeretem jobban. Bár, néha vers jön, akkor nincs mit tenni. Igazából úgy vagyok vele, hogy ahogy jön, azt írom le.

Mitől függ, hogy versben írod le az érzelmeidet, azt a világot, ami épp a lelkedben van vagy tartalmasabb, rímmentes szösszenettel szabadulsz meg a benned dúló gondolatoktól?

Volt egy korszakom, amikor csak verseket írtam, amiket aztán publikáltam is egy amatőr költők alkotásainak fenntartott oldalon. De úgy figyeltem meg, hogy ha nagyon szerelmes és boldog vagyok, akkor inkább „verselek”.

Mit tud neked az írás nyújtani, amit másban eddig még nem találtál meg?

Nyugalmat. Békét. Egy másik világot. Amikor csak én vagyok, és megfigyelem magam. De leginkább békét. És azt nagyon szeretem. Ezt nem is tudom hosszabban kifejteni.

Blogodban nyíltan teszel közzé képeket saját magadról, ezzel rögtön felfedve, hogy az írások tőled származnak. Sosem akartad titkolni, hogy írsz? Számodra fontos, hogy mindenki tudja, hogy ki vagy valójában?

Nem fontos. Egyáltalán nem az. De, mivel ez a blog anno nem ennek indult (ami most), így igen, van fent pár kép rólam, mert a fotózás a másik szenvedélyem, és szeretem néha megosztani az általam készített képeket. Azonban azt sosem akartam titkolni, hogy írok, nem is tudnám.

https://www.facebook.com/pages/sonja-horvath-photography/168658446559881?fref=ts

https://www.facebook.com/pages/sonja-horvath-photography/168658446559881?fref=ts

Az íráson kívül van más szenvedélyed is? Mivel szoktál még foglalkozni?

A fotózás. Az is teljesen ki tud kapcsolni. Főleg embereket szoktam, van rá egy-két bevállalósabb barátnőm, ha kicsit koszosabb téma lenne napirenden. Régen volt egy állandó férfimodellem, de vele sajnos már megromlott a kapcsolatom.

https://www.facebook.com/pages/sonja-horvath-photography/168658446559881?fref=ts

https://www.facebook.com/pages/sonja-horvath-photography/168658446559881?fref=ts

A fotózásnál mi ihlet meg?

Sokszor van, hogy egy szám, egy dal adja az ötletet. Máskor meg csak jönnek a fejembe a képek, amiket meg akarok valósítani.

https://www.facebook.com/pages/sonja-horvath-photography/168658446559881?fref=ts

https://www.facebook.com/pages/sonja-horvath-photography/168658446559881?fref=ts

Vannak kedvenc témáid, melyeket szeretsz képek formájában feldolgozni?

Konkrétan nincs kedvenc témám. Bár a magányt, az egyedüllétet nagyon kedvelem, mint téma.

https://www.facebook.com/pages/sonja-horvath-photography/168658446559881?fref=ts

https://www.facebook.com/pages/sonja-horvath-photography/168658446559881?fref=ts

Terveid között szerepel, akár egy íráshoz kötődő jövőkép vagy teljesen más területen képzeled el a „hét köznapi” életedet?

Talán. Remélem, nem fogom megszakítani a kapcsolatot az írással, mert nagyon sokat jelent nekem.

Köszönöm szépen Szonjának, hogy válaszolt a kérdéseimre, és vállalta a Lendület Magazinnal a közös munkát!

Szerző:

Könyvekben élek. Az írók, és a műveik szereplői gerjesztik nekem a komfortos világomat, ahol én jól érzem magam. Azt hiszem, ha nem egy ilyen múlt lenne mögöttem, mint amilyen van, most nem értékelném az apró dolgokat, nem írnék, és nem lenne egy könyvjelzőm ,,A KÖNYVEK NEM BÁNTANAK" felirattal.