Múlt héten írtam ajánlót M. G. Brown: Kavargó rózsaszirmok című könyvéről, most egy interjút hoztam az írónővel.
1. Miként lett belőled író?
Nem tudom, az lett? Viccet félre téve, én sosem akartam író lenni, de mindig tudtam, hogy az leszek. Mivel gyerekkoromtól kezdve írok, és újságírásból diplomáztam, nem mellesleg, imádok olvasni, szinte már-már evidens volt, hogy írásra adjam a fejemet. Aztán, egyszer csak megtörtént.
2. Miért álnéven írsz?
Kellett egy alteregó, ami elválasztja Barna Hajnalkát, a magánszemélyt, az írótól. Legalábbis, akkoriban még azt hittem, hogy képes leszek különválasztani a kettőt. Aztán rá kellett jönnöm, hogy ez lehetetlen vállalkozás, és
igazából már nem is szeretném.
3. Miért a szerzői kiadást választottad? Egyáltalán nem kerestél kiadót?
Voltam olyan csökönyös és fafejű, hogy a magam ura szerettem volna lenni, így egyáltalán nem küldözgettem kiadóknak a kéziratot. Az, hogy ez jó döntés volt-e, már más kérdés. Akkor és ott így gondoltam helyesnek.
4. Honnan jött a könyved ötlete?
Valamelyik írásórámra kellett írni egy rövid kis szösszenetet, talán egy novellát. Aztán, egyszerűen csak beötlött az agyamba Catherine története, és nem tudtam leállni, így született végül a regény.
5. Első könyved egy romantikus fantasy. Tervezel már zsánerben is alkotni?
Nagyon sok egyéb zsánerben alkotok, egy jó nagy adag félkész regényem várakozik arra, hogy végre befejezzem őket. Mostanában a new adult áll hozzám a legközelebb, ezt a zsánert egyébként a KR-re is ráhúzhatjuk. A fantasy és a romantika mellett szerintem kőkemény new adult.
6. Meddig tartott, amíg az ötlettől eljutottál a kiadásig?
2009-ben kezdtem el írni a regényt, és idén márciusban foghattam a kezembe a próbapéldányomat. Nem egy-két év volt, mi tagadás, de az igazat megvallva, évekig pihentettem és érleltem a sztorit, fejben. Aztán múlt nyáron egyszer csak jött egy kattanás, és elkezdtem újra megírni a fejezeteket, átdolgozni a cselekményt, és a többi. Szóval, gyakorlatilag egy évre volt szükség ahhoz, hogy megírjam a teljes sorozatot, aminek a második része, a Vérvörös Rózsaszirmok hamarosan meg is jelenik. Ahogy a neve is sejteti, ez már egy sokkal véresebb és szenvedélyesebb kötet lesz, mint a Kavargó Rózsaszirmok.
M. G. Brown
7. Van olyan műfaj, amiben semmiképpen sem szeretnéd kipróbálni magad?
Az ilyen BDSM izé és a társaik távol állnak tőlem. Olvasóként és íróként is. Gyanítom, senki sem fog ilyen sztorit olvasni M.G. Brown tollából.
8. Szeretnéd a könyved filmként vagy sorozatként viszontlátni?
Szerintem kifejezetten látványos sorozat vagy film készülhetne a történetből, tekintve, hogy fantasy. Egyébként, én úgy írok, hogy írás közben kvázi egy filmet látok magam előtt, és törekszem is arra, hogy megfilmesíthető legyen. Végül is, ki tudja, mit hoz a jövő?
9. Milyen folyamatokon megy át a könyved, míg írod? Tervezel, vázlatot írsz, vagy azonnal a nagyjából kész szöveget írod?
Fejben teljesen összeállt már a történet, de ennyi év után szerintem ez evidens. Van egy olyan furcsa szokásom, hogy mindig éppen azt a fejezetet írom, amihez kedvem szottyan, ergo, nem lineárisan haladok. Vázlatot még sosem írtam, valahogy nem az én műfajom. Miután megírtam a nyers szöveget, általában még vagy százszor újra írom, aztán még kétszázszor átolvasom.
10. Csendben írsz, vagy hallgatsz közben zenét/filmet?
Teljes mértékben jelenetfüggő. Van, amihez kell a zene, de olyan is van, amit csak csendben tudok megírni. A film az kizárt.
11. Az írás hobbi, munka vagy hivatás számodra?
Eyértelműen hivatás. Szerintem ezt nem is lehet máshogy csinálni, ha valaki komolyan akarja venni magát, mint író, és azt szeretné, hogy mások is komolyan vegyék.
12. Melyik részét szereted a legkevésbé annak, hogy író lett belőled?
Utálom, hogy úgy kell eladnom magamat és a könyvemet, mintha mosogatószivacsot árulnék.
13. Mik a terveid a jövőre nézve?
Mindenképpen szeretnék elismert íróvá válni és nagyon-nagyon sok jó könyvet írni. Jelenleg azt szeretném, ha a KR mind a négy része szépen, sorban megjelenne, aztán koncentrálnék a többi regényemre is. Egy-kettő eléggé ígéretesnek tűnik.
14. Magadnak írsz, vagy az olvasóknak?
Pár hónappal korábban azt mondtam volna, hogy magamnak, de azóta sok minden történt, és sok mindent tapasztaltam. Mióta nem csak én olvasom a KR-t, hanem számomra akár teljesen idegen emberek is, azt kell mondanom, hogy magamnak és az olvasóknak. Próbálok valamiféle egyensúlyt kialakítani. Azt hiszem, egy sikeres írótól (márpedig, én szeretnék az lenni) ez az elvárható.
15. Mit üzennél a kezdő írópalántáknak?
Azt, hogy ne akarjanak egyből regényt írni. Egyszerűen csak írjanak, saját maguk örömére. Ne akarják görcsösen és
minden áron, mert abból sosem sül ki jó. Megfelelő alázattal, kitartó munkával és – talán viccesen fog hangzani – de a történet iránti szeretettel, hihetetlenül jó sztorikat lehet alkotni, már-már észrevétlenül. A Kavargó Rózsaszirmok önmagát írta meg, én csak a kéz voltam, ami pötyögött a klaviatúrán. Szerintem így születnek a jó történetek, és bízom benne, hogy nekem is sikerült “jót” alkotni.
Köszönöm szépen az interjút!
kiemelt kép forrása: M. G. Brown
