Kávéscsészében

Kávéscsészében

Mint téli, kemény hidegben az iszony,

és mint az ábécé végén az ipszilon,

úgy vetek meg én

-kis fiatal szökevény-

minden titkon tartott arcpirulást,

és a szeretésért való versenyfutást.

Mert mit ér minden múló varázs,

ha a végén úgysincs más, csak a hallgatás,

csak a megvetés, csak a szégyen,

csak a tükörkép a kávéscsészében,

csak a csukott szem, csak a gondolás,

és csak az arcod nyoma

kiszáradt, hűvös tenyeremben.

large (2)

Szerző:

Ott vagyok valahol a népzene és rock között, egy zongora és egy mikrofon mögé bújtatva, verseskötetek és divatlapok alá temetve, fényképezőgéppel bohóckodva mindenhol, Marilyn Monroet és Audrey Hepburnt bálványozva, és vintage ruhákat aggatva magamra. Ja, és persze kell lennie valahol egy rúzsnak is. ;)