Kedvenc detektívünk megteremtője: Sir Arthur Conan Doyle

Kedvenc detektívünk megteremtője: Sir Arthur Conan Doyle

Ma már nincs a világon olyan ember, aki ne ismerné Sherlock Holmes-t vagy híres alkotóját, Sir Arthur Conan Doyle-t, akinek – miután orvosi praxisa nem volt igazán sikeres – történetek írására is maradt ideje. Az irodalom már fiatalon is vonzotta: még húszéves sem volt, amikor első irodalmi alkotása a Chambers’s Edinburgh Journal újságban megjelent.

Arthur Conan Doyle 1859. május 22-én Edinburgh-ban született, ír szülők gyermekeként. Szülei kilencévesen beíratták a stonyhursti jezsuita előkészítő iskolába, de mire 1875-ben elhagyta azt, elvetette kereszténységét, szabadgondolkodóvá vált. 1876-tól 1881-ig orvostant tanult az Edinburgh-i Egyetemen. Egyetemi tanulmányait folytatva hajóorvosként szolgált a nyugat-afrikai partokra tartó úton, majd 1882-ben, Plymouthban kezdte meg praxisát. 1885-ben. 

Első jelentős alkotása A bíborvörös dolgozószoba volt, amely az 1887-es Beeton’s Christmas Annualben jelent meg, s egyben Sherlock Holmes – akit Doyle egyetemi tanáráról, Joseph Bellről mintázott – is ebben a műben tűnt fel először.

Conan Doyle összesen négy regényt és ötvenhat novellát írt Sherlock Holmes szereplésével. A művek túlnyomó részét a detektív barátja és életrajzírója, Doktor John H. Watson narrálja (négy kivétel akad, melyek közül kettőt maga a detektív mesél el, a másik kettő harmadik személyben íródott). A Holmes-történetek több mint negyven éven keresztül a The Strand Magazine lapjain jelentek meg; a regényeket folytatásokban közölték. A történetek mindig gazdag illusztrációkkal jelentek meg, melyeket Sidney Paget készített. A történetek az 1882 és 1903 közötti periódust ölelik fel, leszámítva néhány 1878-ban, 1880-ban, illetve 1907-ben játszódó történetet, és Az utolsó eset c. novellát, amely 1914-ben történik. A Sherlock Holmes-történetek közül számosat meg is filmesítettek.  /Wikipédia/

 

Doyle-t rendkívül érdekelte a spiritizmus, s talán ezzel összefüggésben jelentkezett a szabadkőművesekhez. A Phoenix nevű páholyba vették fel 1887 januárjában, februárban legényfokba emelték, és már márciusban mester lehetett. A páholyban ismerkedett meg és barátkozott össze dr. James Watsonnal, akinek a nevét aztán halhatatlanná tette műveiben.

1890-ben Doyle szemészeti tanulmányokat folytatott Bécsben, majd egy évvel később Londonba költözött, s mint szemész kezdett praktizálni. Önéletrajzában írta, hogy egy darab páciens nem lépett be az ajtón. Ettől még több ideje maradt az írásra, de 1891 novemberében ezt írta anyjának:

Erősen gondolkozom Holmes meggyilkolásán… azt hiszem sorsára hagyom. Nem hagy fontosabb dolgokon elmélkedni.

1893 decemberében így is tett – hogy a „fontosabb” dolgokra (történelmi regényeire) koncentrálhasson –, és legfőbb ellenségével, Moriarty professzorral együtt elveszejtette. Legalábbis nyilván halálukat lelték a vízesésbe ugrásban, ahogy azt Az utolsó eset-ben olvashatjuk. A tiltakozó levelek áradatának köszönhetően azonban Doyle egy frappáns megoldással visszahozta hősét A lakatlan ház című novellában: valójában csak Moriarty zuhant le, de mivel csapata óhatatlanul megbosszulta volna ezt Holmeson, úgy döntött, inkább hagyja, hogy halottnak higgyék. 

Sir Arthur Conan Doyle 1930-ban, életének 71. évében halt meg szívrohamban. A New Forestben található minsteadi temetőben temették el, az angliai Hampshire-ben. Szobrot állítottak neki Crowborough-ban – ahol 23 évig élt –, valamint Edinburgh-ban is, közel a szülőházához.

Londonban, a Baker Street 239 szám alatt található a Sherlock Holmes múzeum. (A 221/B számú lakás tulajdonosa nem adta el a házát.) A múzeum tipikus 19. századi lakásnak van berendezve eredeti bútorokkal, képekkel stb. Számos Sherlock Holmes-történet szereplőinek viaszbábui örökítik meg a legizgalmasabb jeleneteket. Emellett sok érdekes kiállítási tárgy is látható, amely valahogy Sherlock Holmeshoz vagy a szerzőhöz kapcsolódik. Érdekesség, hogy a nappalinak berendezett helyiségben egy dr. Watsonnak öltözött úr várja a látogatókat, aki bemutatja a szobát és kedvesen elbeszélget a turistákkal, többek közt magyar nyelven is tud néhány szót.

 

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Sherlock_Holmes
Kiemelt kép forrása: http://7-themes.com/6939468-arthur-conan-doyle-sherlock-holmes-book.html

Szerző:

Kazsimér Nóri
"Amikor életem végén Isten elé állok, remélem, hogy nem lesz semmiféle olyan kis tehetségem, amire azt mondhatná, hogy nem használtam ki." /Erma Bombeck/

Szólj hozzánk!