Kinyitottad szívem lezárt kapuját,
Elfeledtetted annak búját, baját.
Derűt csaltál könnyáztatta szemembe,
Vértemmé váltál minden küzdelmemben.
Egyszerre lettél barát és szerető,
Szerelmes elmét elfedő szemfedő.
Eleven testemnek, izzó parazsa,
Minden sóhajomnak sóvár panasza.
Nevedet szívemnek falába véstem,
Elfedve általa minden kétséget.
Kettőnké az egy, egy lett a kettőnké,
Szeretlek kedvesem most, s örökké.
Írta: LélekHatár blog szerzője