Könyvújdonságok- 10 könyv, amit egy lélegzettel a kosaramba söpörnék

A könyvvásárlást szívem szerint ugyanúgy mindennapossá tenném, ahogy a napi betevőmért is betérek a sarki kis boltba nap mint nap. Ehhez képest legjobb esetben is csak havi szinten sikerül átlépnem a könyvesbolt küszöbét, akkor pedig képes vagyok valószerűtlenül hosszú ideig bolyongani. Olyan ez számomra, mint egy felfedezés. A polcok mellett lépkedve szinte már a sorsra bízom, melyik könyv lesz az, amelyen megakad a tekintetem, mert meg kell, hogy akadjon. Máskor a címet érzem találónak, szinte félelmetesen aktuálisnak, és emiatt esik rá a választásom. Imádom elolvasni a fülszöveget, aztán kifotózni. Van, hogy azt érzem csak azért az egy mondatért kellett betérnem.

Jó lenne mindennapossá tenni a könyvesboltokban tett látogatásaimat. Hagyni, hogy töltekezzen a szellemem, a lényem. Hogy minden napra jusson egy mondatnyi mélyen szántó gondolat, amit magammal vihetek.

Ebben a cikkben 10 nemrég megjelent könyvet mutatok be nektek, melyeket egytől-egyig egy lélegzettel a kosaramba söpörnék. Mert hatott. Megnevettetett. Meglepett. Ámulatba ejtett. Sugallt. Kíváncsivá tett.

Valamiért…

 

1. Címkék nélkül
 Rapavi Krisztina

Rapavi KrisztinaRapavi Krisztina valós események ihlette története a beletörődés jól ismert mindennapjai között kezdődik, Bali mesés szigetén bontakozik ki és valahol a felébredés és újrakezdés határán ér véget. Filmszerű leírásaival kalandot és szerelmet ígér, egy találkozást, amely megkérdőjelezi az addig rendben egymás után következő, normális mindennapokat. Felszínre hoz minden elfojtást és félelmet, de minden vágyat és rég elfeledett álmot is.

A Címkék nélkül egy könnyed történetet mesél el, de közben érezzük, többről lesz itt szó, mint egyszerű happy end. A változásról szól. Arról, hogy néha, egészen mélyre kell zuhanni, hogy végül felemelkedhessünk.
Hiszen minden, ami megszületik, legyen az egy gondolat vagy egy érzés, szükségképp magában hordozza az ellenkezőjét is. A világban örök rend uralkodik, mi egyet tehetünk, tiszteletben tartjuk harmóniáját, vagy számolunk önkényes visszarendeződésével.

“Beindította a motort, elrúgta lábát a földtől és elindult. A sokat látott robogó nehézkesen gyorsult. Csak küzdött és küzdött, míg végül percekkel később elérte maximális sebességét a kilencven kilométer per órát. A szél arcomba csapott, ahogy válla fölött néztem az utat. Nem volt se emelkedő, se leejtő, se bukkanó, se kanyar. Csak a végeláthatatlan egyenes út.
Egyszer csak minden ésszerűséget hátrahagyva felkiáltott, elengedte a kormányt, mindkét karját széttárta két oldalra és csak hagyta, hogy a robogó suhanjon előre, irányítás és felügyelet nélkül!

Felsikítottam. A hang csak úgy áradt ki a torkomon hosszan és kifogyhatatlanul, mintha odabentről valami táplálná és biztatná ne hagyd abba! Ne hagyd abba! Az adrenalin a fejem búbjáig elöntött, megszűnt minden gondolat az agyamban és csak hagytam, hogy elvigyen ez a semmihez sem hasonlítható, régóta elfeledett érzés: hogy mindent lehet!
Mindent megtehetek. Nincsenek korlátok. Nincsenek félelmek. Csak én vagyok és a végtelen lehetőségeim.”

 

2. A megbocsátás könyve
Saniee Parinoush

Saniee Parinoush
Az ötéves Saháb nem beszél. Tudna beszélni, de inkább hallgat. Némasága miatt a körülötte levők fogyatékosnak tartják, a gyerekek pedig csúfolják, és visszaélnek jóhiszeműségével.

A kisfiú bezárkózik külön kis világába két képzeletbeli barátjával, Ászival és Bábival, akik valójában Saháb lelkének két aspektusát szimbolizálják. Így hárman próbálnak eligazodni és igazságot teremteni a felnőttek olykor teljességgel érthetetlen világában. Sahábnak nincsenek nagy vágyai, csak annyit szeretne, hogy szeressék, és az apja is elfogadja olyannak, amilyen.

Két hang váltja egymást a regényben: a történetet hol Saháb, hol édesanyja meséli, aki szenved az apa és fia közt dúló háborútól. Sahábnak hosszú utat kell megtennie, amíg eljut a megbocsátásig. Ha eljut egyáltalán.

Az iszlám uralom alatt játszódó történet betekintést nyújt Irán kisvárosi életébe és a nők helyzetébe a családban.

 

3. A szavak lélegzete – Mai magyar versek
Oláh János

A szavak lélegzete

 

 

A versantológia a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata tagjainak életművéből nyújt gazdag válogatást.

 

 

 

 

 

4. A milliárddolláros kém – A hidegháborús kémkedés és árulások igaz története
David E. Hoffman

David E. HoffmanAmikor 1978. február 16-án este a kirendeltségvezető kihajtani készült a moszkvai amerikai követségről, ismeretlen férfi kocogtatta meg a kocsija ablakát. A járdaszegélyen toporgó orosz egy borítékot adott át neki. Ami benne lapult, megdöbbentette az állomáshely hírszerzőit: szupertitkos dokumentumok voltak a szovjet haditechnikai kutatásokról és fejlesztésekről; olyanok, amilyenekről az Egyesült Államok eddig hírből sem hallott. Az elkövetkező években Adolf Tolkacsev, egy radarokkal foglalkozó szovjet rádiótechnikai intézet tervezőmérnöke több tízezer oldalnyi titkos anyagot juttatott el a CIA embereihez.
Mindez lehetővé tette az Egyesült Államok számára, hogy olyan fegyverrendszereket építsen, amelyek földön és levegőben le tudják győzni a szovjet radarokat. Eközben belebonyolódtak a hidegháború egyik legizgalmasabb sakkjátszmájába is, hiszen Tolkacsev csak a legfurfangosabb trükkökkel tudta kicselezni a KGB kopóit. E veszélyes játék szabályait mindenki ismerte: aki lebukott, annak a büntetése halál volt hazaárulásért.
Hoffman a CIA titkosítás alól feloldott anyagaiból és az egykori kortársakkal folytatott interjúkkal dolgozott, így állította az olvasó elé Tolkacsev alakját, akit meggyőződése fűtött, hogy szembeszegüljön az elnyomó államgépezettel. Briliáns dokumentum ez egy izgalmas korról; van olyan izgalmas, mint a legjobb kémregények.

“Az ISIS-lefejezések és az öngyilkos terroristák korában a hidegháború kémdrámái szolidnak és vértelennek tűnnek. De akik elolvassák a kém, Tolkacsev történetét, egy izgalmas és véres sakkjátszmába pillanthatnak bele. Ez a mesterjátszma éveken át folyt Moszkva sötétbe boruló utcáin.”
New York Times

“Ez a könyv vékony pallón egyensúlyoz a történelmi dokumentumregény és a kémregény műfaja között. Hoffman éles szemmel jellemzi a kémeket és az őket futtató hírszerzőket, indítékaikat, miközben pontról pontra dokumentálja az utat az elkerülhetetlen végkifejletig.”
Washington Post

“Hoffman, aki maga is éveken át tudósított Moszkvából, sokat tud erről a világról, csakúgy, mint a kémek titkairól. Szakértő kézzel dolgozta fel a titkosítás alól a közelmúltban feloldott dokumentumokat, hogy elénk tárhassa ezt az érdekfeszítő és nyugtalanító történetet.”
USA Today

“Ez a történet nem csupán Tolkacsev szovjet mérnök életének krónikája, de hiteles bepillantást is nyújt a régi idők kémjeinek veszedelmes világába. Ez a lélegzetelállító igaz történet egyúttal Hoffman remekműve is.”
Dallas Morning News

 

5. Szerencse lánya
Jessica Knoll

Szerencse lánya2015 legsikeresebb első könyve, mely már 27 országban bestseller! A regényből Reese Witherspoon forgat filmet.

,,Megláttam, milyen oltalmat nyújt a siker, a sikert pedig a mobiltelefonos beszélgetés végén található beosztott megfenyegetése, a nagyvárost terrorizáló drága körömcipő definiálja, az emberek egyszerűen akkor állnak félre az utunkból, ha úgy tűnik, hogy nekünk fontosabb helyekre kell igyekeznünk, mint nekik Úgy döntöttem, hogy csak ezt kell elérnem, és soha többé senki sem bánthat.”

A huszonéves TifAni FaNelli a kiváltságosok életét éli. Egy körülrajongott női magazin megbecsült munkatársa, aki a drága ékszerek és márkás ruhaköltemények mellé még egy sármos és jó pedigréjű vőlegénnyel is rendelkezik. Mindazt elérte, ami másoknak csak álom.

DE A TÖKÉLETESSÉG LÁTSZATA VALÓJÁBAN ÁLCA.

Ani múltja kimondhatatlan titkot rejt. Tizennégy évvel ezelőtt a Bradley középiskolában borzalmas dolog történt vele. Meggyalázták, megalázták, meghurcolták: A kis Ani aznap megsemmisült. Az erős TifAni lépett a helyébe, aki mindent meg akar kapni az élettől
A szerencse forgandó; a bűnösökből is lehet áldozat. A bosszú lehetősége TifAnié; vajon leveszi az álarcot, vagy örökre bezárja magát a múlt börtönébe?

Jessica Knoll vezető szerkesztő volt a Cosmopolitan magazinnál. Jelenleg New Yorkban él férjével, és második regényén dolgozik.

 

6. Virágvasárnap
Kurt Vonnegut

VirágvasárnapEzt az önéletrajz-féleséget Kurt Vonnegut, az amerikai próféta ellenállhatatlan humorával és mély bölcsességével írta meg. Lapjain találkozunk kedvenc mókamestereivel és country muzsikával; szól az elhunyt barátról és kimúlt házasságáról. Az abszurd látásmód Vonnegut végtelenül emberi életútjának állandó kísérője. Szinte halljuk az író, e született mesélő jellegzetes hangját. Igazmondással varázsol el bennünket.

Vonnegut a végzet kacagó prófétája The New York Times

Jelen könyv egy amerikai zseni remekműve. Az elmúlt hat esztendőben iszonyú keményen dolgoztam e műalkotáson. Közben hörögtem, a fejemet pedig fűtőtestekhez verdestem. New York összes hoteljának előcsarnokát összemászkáltam, közben művemen tépelődtem és sírdogáltam. Ha állóórához értem, ököllel jól behúztam neki.
Csodálatos új irodalmi műfajt alkottam. Könyvemben a nagyregény elemi ereje egyesül a haditudósítások vérfagylaló közvetlenségével, bár ez utóbbi már elavult dolog, Isten a tudója, Isten a tudója. Továbbá egybegyúrtam a zenés színház talmi ragyogását a novella halálos erejű balhorgával, mindezt szagosítottam a személyes levelek szekrényillatosító labdacsra emlékeztető illatával, majd hozzáadtam Amerika történelmének lüktető ritmusát és az ünnepi beszédek dagályos stílusát.

 

7. Vagy nem
Sági György

3244415_5Sági György Budapesten született 1957-ben. A családi hagyományoknak megfelelően a szabómesterséget választotta, majd jogásznak tanult. Egyesítve tudását a legnagyobb magyar ruhagyár jogtanácsosa lett. Pár évre belekóstolt az újságírásba (Ludas Matyi), majd önálló ügyvédi irodát nyitott, de az írástól nem tudott megszabadulni, sőt! Kisprózája több helyen publikálták..
megjelent regényei:
Hajó Hamburgból 2012
Gilgul 2014

Mi köze lehet egy budapesti romkocsmában, talán nem is véletlenül egymásra találó lánynak és férfinek, azon túl, hogy egymásba szeretnek? Kapcsolatukat, jövőjüket őseik múltja köti össze. A történet, a XIV. századi Sevillában repíti vissza az olvasót, ahol egy zsidó orvos és keresztény szeretője nem szokványos viszonyán keresztül ismerkedhet meg a korral, szokásokkal. A szerző mesterien ábrázolja a Spanyol középkor világát. A múlt teljesen átrajzolja a jelent. Kiderül, hogy semmi sem igaz abból, amit annak hittünk eddig. Az utódok merjenek-e élni a felkínált lehetőséggel, legyenek-e a pillanat művészei? A tradíciók téren és időn át behálózzák a szereplők életét, az emlékezet, a hit és a történelem által mozgatott erőket, amelyek generációkat határoztak meg, és amelyeknek talán szerepe van az egyes ember életében ma is. A jelen és múlt szerelmi szálai átlépnek, átléphetnek e tradíciókon? Erre keresi a választ Sági György könyve, amely nem csupán szókimondóan szórakoztató, izgalmas olvasmány, de szinte minden pillanatban tanít is.

 

8. Fahajas boltok
Bruno Schulz

3257066_5Egy kicsit úgy írt, mint Kafka, egy kissé, mint Proust, de néha olyan mélységekbe látott, mint azok soha.
I. B. Singer

Borgeshez hasonlóan kozmogóniát ír, mindenfajta teológia nélkül.
John Updike

Schulz talán azért olyan ismerős, mert a térhez és időhöz fűzi hangsúlyos és kitüntetett viszony, mindkettőt mintegy élőlénynek tekinti az elkülönösödött bomló idő, ahogy burjánzik, tombol és elhal, elárvul, nem euklideszi világban élünk, összegabalyodnak és felcserélődnek egymással az utcák, az egyik álomból a másikba támolygunk, és metaforákon élősködünk. Hiába, úgymond, álom az egész, a ló, a rák, a csótány, az apám, a káposzta, hiába találom magam reggel rendben az ágy nehéz iszapjában, késő, minden megtörtént, a ló, a rák, a csótány, az apám, a káposzta, minden megesett velünk. Minden igaz, az arabeszkek rémülete, Arendt professzor éjszakai rajzórái, apánk is igaz, aki nincs, s aki kifogyhatatlan az anyag dicsőítésében. Nincs halott anyag tanította , a halottság csupán látszat, mely mögé az élet ismeretlen formái rejtőznek. A maszk az igaz, a jelmez, az álarc, a báb, a próbabábu, a színfal, a kulissza, a színpadiasság komor pompája, komor röhejessége.
Esterházy Péter

Bruno Schulz 1892-ben született a galíciai, ma Ukrajnához, akkor az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Drohobicsban, asszimilált, lengyelül beszélő zsidó családban. A húszas évek elején A bálványimádó könyve címmel grafikai albumot adott ki, és több kiállításon is részt vett Varsóban és Vilnában. 1924-től rajzot tanított a helybeli gimnáziumban. Első novelláskötete, a Fahajas boltok 1934-ben, második elbeszéléskötete Szanatórium a Homokórához címmel 1937-ben jelent meg.
A második világháború kitörésekor előbb németek foglalták el Drohobicsot, majd a MolotovRibbentropp-paktum titkos záradéka értelmében visszavonultak, és átadták a helyet a szovjet megszálló csapatoknak. Schulz megpróbált íróként érvényesülni az új rendszerben, elküldte írásait különböző folyóiratokhoz, de természetesen mindenütt visszautasították. Amikor 1941-ben Drohobics ismét német uralom alá került, megkezdődött a zsidók legyilkolása. Schulz 1942. október 19-én egy utcai hajtóvadászat áldozata lett.

 

9. Szóvihar
Lackfi János

SzóviharA vers véresen komoly játék. Lackfi János Kosztolányi és Weöres szellemében bukfencezik a szavakkal, szárnyat igéz rájuk, röpteti őket. Amit csinál, nem csak bot és vászon, hanem bizony zászló, rajta az élet címere. Tolla alól kikerül fogyókúra-sanzon, radiátor-keringő, hátborzongató madrigál, Skoda-dal, útszéli ballada, lángoló szabadvers, virtuóz Énekek Éneke-változat, elégia a villamosgarázsról, rongyszőnyeg közmondásokból, meditáció öt pár kínai zokniról (együtt olcsóbb). A vers a legjobb utazási iroda. Elröpít ezer kilométerekre, ezer évekre, szinte szédülünk. Látjuk, ahogy egy kéz leírja az Ómagyar Mária-siralom sorait. Ahogy komoly szakik suvickolják a csillagokat, nehogy már hiába fizessük a fényreklámot. Ahogy a Szent Dénes-templom kriptájában márványkirályok alszanak. Ahogy a költészet nudista strandján a napkorongot használják gumilabdának. Ahogy az égbolt húslevesében járókelők úszkálnak, mint cupákok. Ahogy a szerelmesek egymás testéről eszik le a mazsolát. Ahogy a gyerekek zsivány tekintetükkel felrobbantják a világot. Egy irodalmi estre várva valaki így szólt a mellette ülőhöz: Tudod miért akartam eljönni? Mert ez a Lackfi olyan mostani költő. Mostani és mindenkori.

Lackfi János író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász. Harmincnál több kötet. Fele gyerekeknek, fele felnőtteknek. Fele vers, fele próza. Harmincnál több kötetnyi műfordítás franciából. Tizenhét év tanítás az egyetemen. Évi száznál is több fellépés. Sok-sok dalszöveg, dráma, tárca, esszé, glossza, ezer aprócikk. József Attila-díjas, Prima Primissima-díjas. 1971-ben született Budapesten, jelenleg Zsámbékon él feleségével és hat gyermekével. Van két unokája.

A költészetben avval érhető el a legnagyobb hatás, ha a költőnek sikerül olvasóját meglepni valami ismerttel.
Ivo Andrić

Eszébe jutott a gróf könyvtárában talált rész, egy kommentár Al-Kindi tizedik századi, Rendszer című munkájáról, amely abból indult ki, hogy minden hatással van minden másra. Az egész kozmosz, a legapróbb atomtól a Holdon túli óriási néma terekig egy kapcsolódási hálót alkot Isten elméjében. Ebből az elképesztő állításból az arab filozófus arra a következtetésre jutott, hogy egyetlen dolog tökéletes ismerete, bármilyen dologé, lett légyen az egy szék, egy madártoll, egy esőcsepp, a legközönségesebb semmiség, a kapcsolódások hálója révén végül minden más megértéséhez vezet.
Thomas Wharton

Egy gyerek négyévesen teljesen ösztönösen ki tudja jelenteni: de fura, hogy a fák nyáron viselnek kabátot, pont fordítva, mint mi, de csak nyolcéves korára s micsoda fáradsággal! tanulja meg a növényvilág jellemző jegyeit, és hogy mi a különbség a fa és a zöldség közt. A nyelv állandó jelenléte és változatlan frissessége, folytonos megújulása… nap nap után milliószámra keletkező, új formákba rázza össze az emberi szókincset a Föld bűvészcilinderében… Az az ember, aki racionálisan fájdalmasnak találja az életet, megfoghatatlan gyönyört érez, ha ugyanezt egy képpel mondhatja el: az élet egy hagyma, amit könnyezve kell meghámoznunk.
Julio Cortázar

 

10. Kagylócska – Egy szerelem története
Ferdinandy György

KagylócskaAki Ferdinandy György novelláit, kisprózáit ismeri, nagyjából tudja, mire számíthat: olvasmányos, mégis árnyalt, finom gondolatisággal átszőtt, lírai elemekkel megemelt emlékezőprózára. Lebilincselő a gazdag életanyag, a franciás könnyedség, ahogy saját és embertársai gyarlóságait számba veszi, a latin-amerikai érzékiség, a finom humor. Szépek és pontosak az ujjai közül kirajzolódó asszonyképek, lányportrék. Szélesre nyitja az olvasó előtt ablakát, mégis rejtőzködő tud maradni e kitárulkozásban is. Éppen annyira enged be a magánvilágába, amennyire az elegáns, jó ízlésű, ízű még. E kötet történeteinek középpontjában egy trópusi nő áll: Kagylócska. Kagylócska, aki mégis több, mint önmaga: összesít sokféle nőtípust, archetípust, mintha szintetizálója lenne a nőiségnek, rajta keresztül tud kibomlani a teljesség, a keresett másik fél, a bolyongó férfilélek kikötője, otthona. Ferdinandy György nem másolja a valóságot, bár történetei sok személyes elemet tartalmaznak, hanem inkább lépőkőnek, alapanyagnak tekinti: új valóságokat kever ki a palettáján, amelyek, ha ilyen formában nem is történtek meg, megtörténhettek volna.

 

Remélem ez a kis összeállítás sokatok számára kedvet ad egy kis könyvesbolti felfedezéshez.

 

forrás: www.libri.hu

 

Szerző:

Álmodozó vagyok, aki képtelen megmaradni a realitás talaján, mert a lelke magasabbra vágyik. Kereső. Utazó a világban és önmagában, nyitottan az egész mindenségre. Csak egy kis lélek, aki valahonnan ide pottyant, s ha már így esett, gondolta körül néz.