Az embernek annyi, de annyi igazsága lehet, hogy mit, miért tesz. Mindig meg tudjuk magyarázni azt, hogy valami miért nem megy. De vajon jó az önsajnálat mocsarába süllyedni, és nem a megoldásra fókuszálni? Sokszor az együttérzést keressük, a megértést mások szemében, hogy érezzenek velünk együtt, hogy milyen rossz is nekünk. Sokszor meg akarjuk értetni másokkal, hogy miért vagyunk magatehetetlenek, hogy miért nehéz a változás, hogy min megyünk keresztül. De ezzel igazából csak újra átéljük helyzetünket. Mozdulni kell, mozdulni előre, és nem leragadni. A válaszok mindig ott vannak bennünk, amikben bízhatunk megerősítések nélkül! Mert bizony csak a belső hangodra kell hallgatni. Mindenkiben van egy iránytű, ami megmutatja az utat. Sosem másoknak, csupán magadnak kell megfelelni.
***
Sokszor mintha bezárt üvegben élnénk. Az áttetsző üvegen keresztül minden jól látható, látjuk a körülöttünk lévő életet, de igazából annak, mint külső szemlélő vagyunk a részese. Sokszor nem akarjuk a változást, félünk attól, hogy rosszabb lesz, hogy elveszítjük az üvegünk adta biztonságot, de mindig megfeledkezünk arról a megalkuvásról, amit az üvegcsénk ad, a bezártságot, a szűk, levegőtlen teret. Ha nehéz is a változás afelé kell indulni, mert ha más nem is, ez egy állandóság az életben. A híd, ami pedig elvezet odáig a pozitív szemlélet. Mindig a jó célnak kell előttünk lebegnie. A változás nem csak a külsőségeken, hanem a belső dolgokon való változtatást jelenti. Változtatni elsősorban magunkért kell, eldönteni, hogy ha tegnap nem is, de ma szebb lesz. Apránként kinyitjuk a fedelet.
***
Ha tudod, hogy mi az, amit szíved titkon kíván, ha felismered igaz dallamát, akkor csak énekeld, gyakorta mondogasd, mint egy mantrát, mert tudnod kell mikor kimondod szíved vágyát az üzenet megtalálja párját, az elindul feléd, és félúton rád talál.
***
A szösszeneteket írta: Nemesfalvy Réka
Kép: wallpaperscraft.com
