Szilvia blogjára már hónapokkal ezelőtt felfigyeltem, így nagyon megörültem a lehetőségnek, hogy a Lendület által kérdezhettem tőle pár dolgot. Nagyon közvetlen és barátságos volt, de egy bizonyos pontnál nem engedett tovább, így még a beszélgetést követően is úgy éreztem, nem lettem közelebb a megoldáshoz. Ki ez a lány? Aztán rájöttem. Szilvi tudatos. És még annál is inkább óvatos. Annyit, és csak azt közli, amit feltétlenül szükséges. Még egy interjúban is. Én pedig úgy gondolom, ettől olyan őszinte az ő fekete meséje. Azért persze elárult magáról néhány információt. Olvassátok csak!
- Miért fekete mese a blogod címe?
- Mert széttartás van a fekete és a mese között és szeretem az ilyesmit.
- Érthetem úgy is, hogy van egy mese, ami a te életed, amit részben te írsz, és ott van a fekete szín, ami mindezt némiképp beszínezi? Hogyan védekezel a negatív impulzusok ellen? Gondolom a blog is egyfajta lélektapasz számodra.
- Igen, lélektapasz. Az életem felfogható meseként, a színezete pedig ritkán rózsaszín… Az írás védekezés a negatív impulzusok ellen, ez szerintem sikeres, inkább saját magam ellen küzdök, mint a külső impulzosok ellen, azt sokkal jobban kezelem. Ez az én mesém, általában a saját kacifántos érzéseimet kell letisztáznom és erre nagyszerű a blog formátum. Első sorban ez magamnak íródik, másod sorban a publikumnak. Tehát a feketemese valami olyan hely, ahol én vagyok az első. Ez ritka és úgy gondolom fontos.
- Engedsz bepillantást ebbe a törékeny világba másoknak? Nyilvános a blogod, de mennyire tudják a barátok, ismerősök, hogy van neked ez a saját pici zug?
- Páran tudják, a legfontosabbak, ez nekem elég. Egyébként elég homályos az egész stílusa a blognak, nehezen érthető, sokat használok általános névmásokat, hapax legomenonokat meg mindenféle agymenést, ami éppen kicsit tükrözi a hangulatomat. Emiatt ha olvassák is, gyakran rákérdeznek, mit értek alatta, szeretnék, ha beavatnám őket.
- Ez egyfajta védekező mechanizmus, vagy egyszerűen csak így könnyebb a gondolatokat szavakká formálni?
- Nehezen beszélek magamról, még a blogban is megterhelő őszintének lenni. Ezért írok ritkán és pár sort.
- Milyennek látják szerinted a kívülállók a személyiségedet, és akik tévesen ítélnek meg, szerinted miért teszik?
- Ez miattam van.
- Tehát vagy te, Bobák Szilvia, aki a valós életben nagyon kevés embert engedsz közel magadhoz, és ott van a blogod, ami egy óriási játszótér, aminek a határait te szabod. Vannak az írással más terveid is, vagy csak blog formában van és lesz jelen az életedben?
- Tervek vannak persze, szoktam azért remélhetőleg érthetőbb formában is írni, főleg a dráma érdekel, de igazából most még csak útkereséseim vannak…
- Regényben gondolkodsz, kisebb novellákban esetleg egy egészen más fajta oldala érdekel az írásnak, mint mondjuk az újságírás?
- Volt egy két pályázatom is, Víg színház jelenetíró pályázatán beválogattak és színpadra vitték 2 évben a jelenetemet, írtam Goi Békealapítványnak is, ott sokezerből nem engem választottak… újságírás is érdekel és a klasszikus írás is, úgy gondolom, hogy próbálok minél többet tanulni és majd az idő eldönti,hogy érdemes lesz e ezzel többet foglalkoznom.
- Vannak esetleg példaképeid, akikre felnézel?
- Hát, az igényes irodalom képviselőire, úgy gondolom,hogy Oravecz Nórákra nincs szükségünk.
- És mi az, ami egy költőben vagy egy íróban téged megfog? Mitől érzed azt, hogy igen, ez a mondat zseniális, vagy egyenesen a vesédbe lát?
- Klisémentes, egyedi mondatok, szabad látásmód, ami tényleg gondolkodtatásra késztet… Ellentéteket szítani nem szabadna az irodalomnak és azt sem tudom elviselni, ha silány minőséggel traktálják az olvasóközönséget.
- Van valami szempont amit írás közben betartasz ? Amire rendkívül igényes vagy, esetleg olyasvalami, ami erkölcsileg fontos számodra?
- A közhelyek kerülése, erkölcsileg pedig a saját magammal szembeni igényességet tartom fontosnak.
- Az íráson kívül érdekel valamilyen más művészeti ág?
- Igen, rajzolok, a képzőművészetis felvételire készülök, fuvolázok 9 éve és néptáncolok 10 éve.
- Tehát a képzőművészettel szeretnél foglalkozni a jövőben? Mesélnél nekünk erről egy kicsit részletesebben?
- Igen, jó lenne ezzel foglalkozni. A rajz az utóbbi időben lett számomra fontos, most intenzíven rajzolok,mert látványtervezés szakra szeretnék menni, de már most észlelem, hogy minden összefügg és bárhová megyek, a művészeti ágak segíteni fogják egymást, ha pedig hobbi marad, akkor is tartalommal és színnel tölti meg az életemet.
Köszönjük Szilvinek a válaszokat és további sok sikert kívánunk neki az élet minden területén. No meg hogy egy kicsit színesebb legyen az a fekete mese.
Ha kíváncsiak vagytok a róla írt ajánlóra, ITT elolvashatjátok.