Ünnepeljük-e vagy sem?
Az amerikai ünnepek és szokások, már-már annyira gyakorivá váltak a környezetükben, hogy szinte beépültek a hagyományaink közé. November elsején például, nem csak a hallottainkról emlékezünk meg, hanem csúf gúnyákba öltözve, sziluettes cicust simogatunk és tök lámpás faragás közben csokit majszolunk.
Na, de hogy honnan is ered ez az „ünnep”? Az angol Halloween szó szerinti fordításban a Mindenszentek (All Hallows) előtti estét jelenti. Ez egy ősi kelta ünnep, amelyet Írországban és Skóciában élő törzsek az újévként ünnepeltek. Más néven Samhain – Nyár végét is jelenti. Ekkor hódoltak be a Napisten és a holtak Ura előtt. Hitük szerint ugyanis ezen a napon tért vissza a földre azoknak a bűnösöknek a lelke, akik az elmúlt esztendőben haltak meg. Ilyenkor jelképekkel, megfelelő „áldozatok” bemutatásával lehetett engesztelést szerezni az elhunytaknak, hogy ezáltal tudjanak átkelni a mennyországba. A legismertebb szimbóluma a Halloween-nek a faragott töklámpás.
foto:weheartit
A legtöbb országban már ismerik a Halloween ünnepét. Éjjel rémisztő jelmezekbe bújnak, kísértet történeteket mesélnek egymásnak az emberek. Egy máig fennmaradt hiedelem szerint október utolsó napján a legvékonyabb a választóvonal az élők és a holtak világa között. Az eltávozott lelkek ilyenkor útra kelnek, addig barangolnak, amíg meg nem találják egykori lakhelyüket, és ezen az éjszakán megpróbálnak visszatérni a világba. Már a kelták is védekeztek a biztonságukat veszélyeztető esemény ellen: házaikban eloltották a tüzet, hogy a hideg és barátságtalan tűzhely ne vonzza a hazalátogató szellemeket, és a tökéletes megtévesztés érdekében szellemnek öltözve parádéztak az utcákon, hogy a Gonoszt a végsőkig megzavarják, hogy aztán könnyebben elűzhessék. – Egyszer olvastam is erről egy cikket, hogy nálunk miért hagyomány ilyenkor a sírhelyekre mécseseket gyújtani. Ennek a magyarázata, pedig, hogy minden még a világban barangoló és kóválygó lélek, ezen a napon utat keres magának. És, ha megtalálja a fényt, amit mi kiraktunk nekik az apró mécsesekből, megtalálja vele a „hazavezető” ösvényt.
foto: weheartit
Bár sok aranyos és vidám hagyomány van, amit átvettünk külföldről, a miénk mégis a szeretteinkért való gyertyagyújtás, november elsején. Meghitt és családi esemény, ahol az emlékezés és a lélek halhattalanságába vetett hit a legfontosabb.
Eldönthetjük, hogy melyiket „űzzük”, ki merre követi a divatot, vagy hódol a saját hagyományunknak.
Véleményem szerint abból még nem lehet baj, ha faragunk egy-két töklámpást és estére ültetünk a közepére egy gyertyát. Sütünk pár tepsi hóbortos süteményt, amik receptjei hemzsegnek az interneten. (Kukacos muffin, Boszorkány ujjak, Mini tök süti…)
foto:weheartit
